Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből
Az erdélyi magyar történetírás a XVII. század második felében
számára, mégis volt benne valami bizonytalan törekvés történetet is irni, régebbi eseményeket is feldolgozni, s azokat "valóságos relatiokból" (hiteles forrásokból) rekonstruálni. Ez az, igaz, meglehetősen ködös sejtése annak, hogy hogyan kell történetet irni, mondatja vele, hogy családja történetét majd oklevelekből fogja megírni, ha már nem lesz azoktól "elrekesztett", mint most a krimi rabságban, (p. 3. ). Kemény "nemzetimnek eredeti és genealógiája leirásával" kezdi önéletírását, igen részletesen és erős rendi: főúri öntudattal adva elő családja történetét. <5 "nem utolsó, nem aljas, hanem böcsliletes familából" származik, mert "az Kemény famíliának eredetei lött az Scythiából kijött régi magyarok közzlil, truncus levén... egy Nikla nevű nevezetes ember" stb. egészen naiv és fantasztikus genealogizálásba bonyolódva valami családi hagyományok, vagy kitalálások alapján. A Scythiára hivatkozás sem a magyar krónikákból való, hanem szintén valami eltorzult családi hagyomány, illetőleg a krónikák Scythia-hagyományai reminiscenciájából képzett kitalálás. Országos eseményekre Báthory Istvánnal tér rá előadásában, s a Szalay-féle kiadás 16-32. lapjain adja a Báthoryak rövid történetét, ahogy akkor az az erdélyi közvéleményben élt. Bethlen Gáborról elég részletesen szól (32-152. lapok), 1623 óta személyes élményeiből és tapasztalataiból, minthogy ez év augusztus 14-én került - 15 éves korában - a gyulafejérvári udvarba (44. ), 8 attól kezdve ott is maradt Bethlen, majd a két Rákóczi mellett is. Bethlen Kemény minden tiszteletének tárgya, ennek kora Erdély aranykora. Annál megvetőbben, de igen részletesen ir Brandenburgi Katalin személyéről és rövid fejedelemségéről, (152-210. ) ki mellett szintén fontos szerepet játszott. Itt, főképpen müve további, több mint fele részében pedig, mondhatni, kizárólag a maga életét és tetteit adja elő. (A 210-486. lapokon adja azt, amit 1. Rákóczi György, az utolsó tiz lapon, amit IL Rákóczi György szolgálatában vitt véghez. ) Kemény önéletírása tehát két részre oszlik; ő maga is megtette ezt a cezúrát. Az elsőben a régebbi eseményeket mondja el: itt mások relatiói a forrása: 7', a másodikban részben, hol saját koráról szól, egyetlen forrása volt: saját emlékezete, hiszen önéletírását a Krimben, tatár rabságban irta, minden néven nevezendő írás, könyv, történeti munka, oklevél vagy másféle "forrástól" elzárva. Csak bámulhatjuk emlékezőtehetsége hűségét, frissességét, mellyel az ötvenéves ember sanyarú helyzetében 25-30 évvel régebben történt dolgokra visszaemlékezett. Minthogy Kemény életét az udvarban élte le, tevékenysége a fejedelmek szolgálatában katonai, politikai tanácsadói és diplomáciai munkásságban merült ki, önéletírása is az ő katonai, majd hadvezéri, politikai és diplomáciai működését irja le: Erdélynek Bethlen- és Rákóczikori hadi és politikai-diplomáciai történetének az ő személyére eső részét. De Kemény nem marad meg pusztán az események: haditények, az ő hadi tettei, elbeszélésénél (legrészletesebb ezek között az 1644-45. évi morvaországi hadjárat leírása, melyben generálisa volt L Rákóczi Györgynek), és nem elégszik meg azzal, hogy behatóan előadja, mit tanácskozott tanácsos társaival, mily válaszokat adott a fejedelemnek kérdéseire, miként tárgyalt külföldi követekkel, fejedelmekkel erdélyi követként - II. Ferdinánd császárral, kihez Bethlen Gábor halála hirét vitte meg, Pázmány Péterrel, Eszterházy Miklós palatínussal, otthon Croissi francia követtel, svéd szövetség es t ábornokokkal, Moldvában Lupuj vajdával -, amiről mindenről ldmeritően beszámol, hanem ad általános jellemzést a bel-, de még behatóbban a külpolitikai helyzetről is. Igy mindenekelőtt az egész műnek mondhatni központjában álló 1644-45. évi hadjárat előzményeiről. Itt elsősorban a magyarországi protestánsok sürgetései: segélykiáltásai Erdély felé, a svéd politika, Lengyelország, az oláh fejedelemségek, a kozák és tatár súrlódások, vagyis az északkeleteurópai államok hely 502
