Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből

Az erdélyi magyar történetírás a XVII. század második felében

Kemény János A XVII. századi erdélyi történeti napló- és emlékiratirők köziil messze kimagaslik Kemény János az ő Önéletirásával. Személyes súlya miatt is, hiszen Kemény mint fejedelmi tanácsos, generális és diplomata I. és II. Rákóczi György mellett igen fontos pozíciót töltött be, /tehát értestilései, élményi, tettei, véleményei legelsőranguak,/ de meg munkája terjedelme is fölülmúlja a többi akkori emlékiratiróét, tartalma pedig: politikai és hadtörténeti előadása is sokkalta jelentékenyebb amazokénál. Kemény János erdélyi főnemesi család ivadéka, Kemény Boldizsár és'Tornyi Zsófia, Tornyi Tamás,"Gyulában lakott, igen hires vitéz s nagy főember, lugasi és karánsebesi bán" lányának (Kemény, 7. ) fia, született Bükkösön, Besztercenaszód megyében, 1607. december 11-én. Első iskoláit Gyulafejérváron végezte, ezután tizenötéves korában, 1623. augusztus 14-én Bethlen Gábor fejedelmi udvarába került, mint ezt "Bethlen maga parancsolta atyámnak" (p. 44. ). Kemény nem részesült magasabb kiképzésben, bár Gyulafejérvárott jó tanárai voltak, Gelei István és Csulai György, és maga is éppúgy érezte ismeretei hiányát, (Önéletírása, pp. 44-45. ) mint Bethlen Farkas vagy János, Bethlen Gábort igen tisztelte, hiven szolgálta ennek haláláig mint legbelsőbb embere, előbb - a kor szokásai szerint - mint a szó legszorosabb értelmében vett inasa, elvégezve mellette valóban egészen szolgai házi munkákat is. Alighogy bejutott a fejedelem udvarába, mindjárt hadba is kellett vonulnia, s ezt az elsőt még számos hadbaszállása követte. Első külföldi útját, s első diplomáciainak nevezhető munkáját azon követség tagjaként végezte, mely Bethlen számára osztrák főhercegnő kezének megnyerését szorgalmazta Bécsben, s mikor itt nem járt sikerrel, Berlinben keresett feleséget az erdélyi fejedelemnek. Az ott elért jó sikerért Kemény is kapott jutalmat: Bethlen "főinnyadójává" nevezte ki. (p. 77. ) Résztvett Kemény abban a követségben is, ugyanazon követekkel, kikkel előbb Berlinben járt, mely Brandenburgi Katalint Erdélybe kisérte (1626. ) De már ugyanez évben megint "hadra indula római császár" ellen Bethlen mellett, 1628-ban pedig Mikó Ferenc kíséretében - ez már a bécsi és berlini követségben is főnöke volt - Konstantinápolyban tevékenykedett. És ő jelentette Bethlen halálát is 1629-ben II. Ferdinándnak. Kemény a gyulafejérvári udvarban maradt Brandenburgi Katalin rövid uralma alatt is, erős ellenségeskedésben Katalin gyűlölt kegyencével, Csáky Istvánnal. A fejedelemasszony lemondása után I. Rákóczi Györgyhöz csatlakozott, ki maga kérte át őt magához Katalintól (p. 196. ), s kit aztán mindvégig szolgált. Rákóczitól Kemény birtokadományokban részesült, s magas hivatali pozíciókhoz jutott: Fejér megyei főispán, fogarasi főkapitány (235), s az 1644-45. évi hadjárat egyik generálisa lett. De résztvett Rákóczi egyéb hadakozásaiban is, igy az 1636. éviben, ahogy előbb a Bethlenéiben. És résztvett az 1644-45. évi diplomáciai tárgyalásokon is, a svéd tábornokokkal, majd a magyar főméltóságokkal, és III. Ferdinánd többi kiküldöttével. Legkimagaslóbb eseménye volt életének az 1657. évi szerencsétlen lengyel háború, mikor 500