Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből

Az erdélyi magyar történetírás a XVII. század második felében

« Pl. Gyulay Ferenccel szemben, kit pedig igazán gylllölt, s kit elsősorban vádol Nagyvárad elestéért, - ritka kivétel szelidlelkü, mindenkiről jót mondani akarő Írónknál - azzal mutatja ki haragját, hogy sohasem adja meg neki az őt előkelő hivatalai és származása szerint megillető titulusokat, melyeket másoktól alig tagadott meg, hiszen néhol valósággal egy kinevezési okmány pontosságával sorolja fel hősei méltóságát, cimeit. Vagy Barcsay Ákost, kit szintén nem szeretett, s csak a Biblia kinyomtatásárőli gondoskodáa miatt dicsért meg, sem nevezi soha fejedelemnek, ezzel a cimmel II. Rákóczi György életében csak ezt illette. 10

)P1. 194-195., 200-201. hasábok. r^145. hasáb. L. még: a bevezetés merev állásfoglalását, vagy: "És ilyen gyümölcsei lőnek egyelőször ó boldog isten! a török császárral való ujvonásnak, kardoskodásnak, magyaros magyaroskodásnak". II. Rákóczi Györgynek a törökkeli öszszetlizése: "magyaros magyarsága az égig magasztaltatik, szives magyari név commendálása. " (406. és 371. hasábok. ) Ezek talán a helytelen sovinizmus elleni első tiltakozások a magyar történetírásban. 12) A lengyel kaland elbeszélését e szavakkal végzi Szalárdi: "illyen respektusokból, tekintetekből azért a respublica" (Lenygelország) "oblatioját, igireteit hátrahagyván, az svékusok, kozákok nagy vitézi erejeket, tehetségeket fontolván s még erejéhez is azok mellett nem utolsóképen bizván, azok társaságokat választotta s frigyet, szövetségeket azokkal vetett vaia, török császár s a porta hire, engedelme nélkül. " (292. ) 13) "A felséges isten e világi dolgokban nem utolsó bölcsessége tetszik meg abban is, hogy e külső világi birodalmakat nem mind egyformában levő módokkal igazgattassanak. Hogy a miképp a négy elementombeli tulajdonságok... az ember és egyéb állatok testében szépen megegyeznek, úgymint a tüz, ég, viz és föld - amelyekből állanak minden testek - igy e világi birodalmak is külön külön igazgatások által szépen megállhassanak. " Háromféle ilyen "igazgatásnak formáit" állitották fel a tudósok: "aristocratikát... a minémU a belgáké, vagy velenczéseké, democratikát... mint a helvétusoké... és monarchicát,.. mint régen a római birodalomban volt a dictatoroké. " Hogy melyik jobb a három közül azt "még a tudósok is alig tudják discernálni", de mindet Istentől rendeltnek mondják, s "hogy a mellyik hol bévétetve volna, az elöljáróknak is a szerint illenék a haza szabadságit oltalmazni megmarasztalni és a lakósoknak is engedelmeskedni, s más igazgatásbeli formákra nem kellene igyekezni, hanem a mellyik hol mint való mixtúrával, úgymint: midőn a monarchika forma aristocratikával, az az a magános fejedelem mellé rendeltetett fő tanácsos személyek rendelésével monarchico-aristocratikummá változott légyen" (ilyennek tartja Szalárdi Erdély alkotmányát)' "azt megtartani és a fejetlen lábságot, mint minden zűrzavarnak szerző oká

t nagy szorgalmatossággal kellene távoztatni igyekezni. " S itt fejti ki Szalárdi, amint már emiitettem, hogy Isten ezt a "természetbeli dolgokban mintegy... előkbe rajzolta" amire példa a méhek állama. Tételeit e természettudományos érvek mellett bibliai példákkal próbálja megvilágítani. (5-11. hasáb. ) 14) Erdélyben a fiscus nincsen különválasztva a fejedelem magánvagyonától: az állami jövedelmek a munkácsi és sárospataki Rákóczi-várakba vándoroltak. 15

)L. ennek ismertetését Szekfü, i. m. IV., pp. 61-64. és 580. - Hogy Révay Péter egyenest Bodint tanulmányozta, arról szőlők Révay fejezetemben. 458 »