Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből

Istvánffy Miklós

Jegyzetek: Decreta, constitutiones et articuli regum i. r. Ungariae, Nagyszombat, 1584. R. M. K. II., 183. Révay ugy tudja, hogy II. Géza alapitotta a nyitrai püspökséget, ami csakis a nyitrai kanonok, majd nyitrai pUspök Mossóczy Decretumbeli krónikájában fordul elő. 2

)L.: Minerva, III. 1924. p. 128. 3) Schwandtner (2-o) II., p. 436. a jegyz. 4) A biblia "vetustior sit omnibus ... et Divini Numinis instinctu populorum ortus ac saeculis succedentibus mutationes longe verius tradit, quam Graeci et alii auctores profani, qui multas fabulas ac monstra ex ignorantia suis ab originibus confinxere. ^Comment, p. 463. ^Emlékezetbe idézem Baranyai Decsy János szelid felszólítását az erdélyi főurakhoz, Heltainak már keserűbb panaszait a tudományokat elhanyagoló fejedelmek és nemesi rendek ellen, valamint Szamosközynek kifakadásait Báthory Zsigmond ellen és csípős epigrammáit Bocskay fukarságáról. 7) A De Monarchia nyomtatásban csak Révay halála után jelent meg, Frankfurt/M., 1659. (R. M. K., III., 2058. ) 8) Istvánffyra 1. pl. az 1569. évi országgyűlés és a Dobó-Balassa "összeesküvés" részleteit: Révay, RMK., III., 2058. sz. p. 94. = Istvánffy RMK., III., 1350. sz. p. 508., Balassa szökésére Révay u.o. p. 95. és Istvánffy u.o. p. 522. - Szigetvár 1566. hősi védelmére azonban van Révaynak más forrása is. Tuberora 1. lejjebb. 9) Schwandtner, p. 610. 10

)

P. 609. ^"Teste non solum temporis illius accurato Scriptore sed etiam spectatore rerum instarum Joanne Zermegh viro publicis muneribus celebri. " (p. 718. ) 12

)pp. 711-719. 13) p. 830. Ez a furcsa koholmány Glavinich Ferenc Vitae sanctorum-a nyomán terjedt el. 14) 'L. : Petthő, és feljebb Fröhlich Dávid fejezetemet. 15

)Igy - Thuróczy és Bonfini nyomán - I. Béla király helyes gazdasági intézkedéseit dicsérve - erre még visszatérünk - megállapítja, hogy akkor a nemesség és a többi potentiores mindenben bővelkedve "ab oppressione plebis abstinerent, vulgus denique in annonae et rerum affluentia, nihil extra aequi et honesti rationes admitteret." (pp. 614-615. ) Ő tehát ezek szerint a fejedelmek helyes kormányzásától és helyes gazdasági intézkedéseitől várja a tömeg anyagi jóléte biztosítását, akkor aztán a jobbágyok sem fognak mást követelni, mint ami "jó és igazságos", s ezzel a parasztmozgalmak eleve feleslegessé válnak. Nem a Tripartitum, hanem a XVI. századi jő magyarok népszeretete és józan realitása vezette Révay bárót erre a gondolatra. Egészen természetes azonban, hogy a bécsi béke megkötése utáni hajdumozgolódást nem helyesethette, már csak azért sem, mert ez a törökre támaszkodott, (p. 787. ) 401