Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből

A magyar történetírás a humanizmus, a mohácsi vész és a török megszállás hatása alatt

érdekes leírása a mohácsi vész előtti Magyarország gazdasági állapotainak, ugy az Attila - Oláh hun-története, beleértve a Hungaria három első fejezetét, vagyis Oláh hun-magyar őstörténetét - mint történeti mii nem jelentékeny alkotás. Oláh itt átirja Thuróczyt, kit igen tisztel, s más Írókkal való eltéréseinél többnyire mellette dönt, bár nevét nem nevezi meg, hanem csak munkáját idézi "chronicon nostrum" cimen. Thuróczy krónikájához aztán hozzáolvas pár külföldi humanista történeti munkát, első sorban Sabellicus Eneades-ét, ezt az első humanista (olasz) egyetemes történetet, mely középkori részében Biondora támaszkodik, (L. : Fueter, 34.) vagy itt-ott Callimachus Attiláját, s egyszer (Hungaria c. II. I; 1. ) Justinusból is (II., 3.) bővíti mintáját, - mint ő mondja - Trogus Pompeiusból. (Hogy ez az idézési mód nem Oláh találmánya, azt láttuk már fentebb.) Első mondata Scythiáról Aeneas Sylviustól, esetleg Bonfinitől való. Idézi még Jordanest, de valójában a kérdéses helyet Thuróczyból Írja ki (:Hungaria, c. I., §. 8. = Thuróczy I., c. III. 72-73. (8-o):). Egyszer hivatkozik forrásként a magyarok hősi történeti énekeire: Detrét a magyarok halhatatlannak nevezik "in suis cantionibus more Graeco (!) históriám continentibus, immortalem nominant. " (Attila, c. III., 1.9.) Hogyan használja e forrásait? Thuróczynak csak kétszer mond ellent, mikor türelmetlenül visszautasítja ennek hosszas bizonyítását, (Thuróczy, I. c. IX. ) miszerint a magyarok az ázsiai Scythiáből jöttek, mert: "haud multum interesse crediderim", hcjy az európai vagy ázsiaiból, "satis certe constat eos ex Scythia ortos. (Hungaria, C. I., §. 4.) Másodszor, mikor Thuróczy azon állitását, hogy a török is Scythiából jött azzal intézi el: "sunt, qui" a törököt is "a Scythia originem habere testentur. " Világos: un utána jámi, de nem tetszik neki a török atyafiság, s ezért bagatellizálja. Politikus, és nem történetkutatő eljárása ez. De hozzátoldja Thuróczy előadásához a szintén Scythiából eredeztetett gótok származás-történetét (c. I., §§. 5-18.), és tud a scythák 15 éves ázsiai hőditó útjáról is,' ami Thuróczynál hiányzik. A legjelentékenyebb kihagyása, hogy az ősi biró választási szokás leírásából kihagyja a magyar emberek eredeti egyenlőségének tanát! (Thuróczy I., c. X. (8-0) 91. ) Módszertanilag legjelentékenyebb változtatása, hogy Thuróczy etimologizálásával szemben, mely szerint a dánok Dáciából (Erdélyből) valók, mert Dánia=Dácla, a dán krónika előadásának ad igazat. Igaz ugyan, mondja, hogy ez a = összhangzás nem kis hitelt ad ennek a feltevésnek, mégis a dán krónika "Danorum tarnen chronicon refert eos a Gothis originem ducere et Dan primo eorum rege Dános vocatos. " (Hungaria c. III., §. 13. ) Vagyis Oláh it.. a legeredetibb forrásra igyekszik visszamenni, puszta okoskodás helyett. Az Attilában - a hun történetben - melyet Oláh a "res instituta" (vagyis Hungaria, cc. I-III. ) folytatásának tekint, (1. a Hungaria utolsó mondatát) megint csak Thuróczyt követi, de nem szószerint, és helyenként az előadás sorrendjét is megváltoztatva. A "Mars kardja" mondánál (c. III., §. 15. ) Thuróczy helyett nem annyira Bonfinire támaszkodik, (I., c. 3. p. 39. ) kit nem is idéz, mint inkább Callimachúsra, kinek Attiláját fel is emliti, (Attila ed. Juhász L. cc. 51-52. ) azonban csak Bon'initől vehette (I. c., 3. p. 39.) 1. kiadás - mint már emiitettem - Attila anyjának, fia születését bejelentő álomlátását, ki ezt Emese (Álmos) álma, Sarolt (Szent István) álma mintájára formálhatta meg. (I. c. 3. p. 39. id. kiad. ) Attila Theodosius elleni háborújánál megemlíti Sabellicus adatát, hogy Theodosius legyőzte Attilát, de ő jobban hisz "vetus nostrum chronicon"-nak, vagyis Thuróczynak, ki Attilát nevezi győztesnek. (Attila c. IV. §. 2. ) Lejebb átveszi (c. IV., §. 11. ) ugyancsak Sabellicus egy más adatát, (Attila serege 50,000-nyi volt, mellyel a nyugat ellen indult) de megjegyzés nélkül, hogy legközelebb őt idézve megint Thuróczynak adjon vele szemben igazat. (Attila c. IV. §. 18. ) Ellenben kétségbevonja Thuróczy elbeszélését Attila egy seregének hispániai 29