Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből
Erdélyi történetírás a XVII. században
Ő "iura, privilegia, immunitates et libertates"-ei birtokában. (XXIX,, p, 310. ) Azonban emellett a legnagyobb részvéttel van a szegény nép iránt, és a jobbágyság emberhez méltatlan sorban tartásáért erősen ostorozza a felső rétegeket, e müveit életet biztosító privilégiumok és jogok birtokosait, anélkül azonban, hogy a magyar társadalom rétegződését megváltoztatni-valónak vélné. A székelyekkel foglalkozva ki kell térnie társadalmi kérdésekre is, ahogy az 1585. évi éhínség leírásánál is tette, mikor ennek okait kutatta. A székely azért gyűlöli a magyart - illetőleg a magyar nemest, elsősorban a Báthoryakat -, mert az jobbágysorba süllyesztette a magyar székelységet, s jobbágyait valóságos rabszolgákként tartja. Ezért akarja a székely legyilkolni a magyar nemességet, mert csak igy gondolja visszaszerezhetni és véglegesen biztosithatni szabadságát. 85) Ennek ellenére Szamosközy mégis a nemesség pártján áll, mert a székelyek kegyetlenkedései elnyomóik ellen szintén kihivták ellenérzését, és a székely gyűlöletét a magyar nemes iránt abból az általános emberi gyöngeségből vezeti le,hogy az alacsonyabb sorsú és állapotú emberek a fölöttük állók erényeit és hasznát mindig rossz szemmel nézik. 86) Már emiitettem az 1585. évi éhínség leirását tárgyalva, hogy Szamosközy erősen elitéli a szigorúságot és önzést, ahogy a korabeli magyar nemesség jobbágyaival bánik, s azokat kihasználja. Kitűnő érzékével gazdasági jelenségek iránt, többször rámutat e bánásmódból adódó gazdasági hátrányokra is. 87) Szamosközy tiszteli az előkelő származást, s lenézi az alacsony sorból magukat felküzdötteket, s ha ilyenek hibáira kell rámutatnia, szivesen hangsúlyozza ki alacsony származásukat. 88) Nem áll egyedül korában azon felfogásával, hogy a szerény származás lelki és jellembeli alacsonyságot is jelent, és találhatók nála a "tömeget" és "csőcseléket" megbélyegző megjegyzések is. 89) Szamosközy tiszteli az uri rendeket, ha politikájukat és bűneiket, müveletlenségüket kifogásolja is. O maga erősen öntudatos nemesember. Mélységes fájdalommal állapítja meg a brassói csata után (1603. julius 17. ) az erdélyi nemesség katasztrofális vérveszteségeit Báthory Zsigmond kivégzései óta: "Transsylvania omni pene nobilitate, omni militia exhausta. Majorum gentium proceres Sigismundi crudelis laniena exstirpavit. " (Tudjuk, Szamosközy pártfogói is a kivégzettek között voltak. ) "Medioximos idem (Báthory) in bellorum clades ingurgitavit. Minorum gentium patriciòs, qui tot funeribus supererant, Mosianum bellum, ex ijsdem fontibus manans abolevit. 90) Társadalmi kérdésekkel, a társadalom szerkezetével Szamosközy egyébként nem foglalkozik, azon változtatni-valót nem talál, mint már szintén emiitettem. Aki pedig nincsen megelégedve nemszabad (jobbágyi) sorsával, az igyekezzék a szabadságot a haza (respublica) érdekében véghezvitt kiváló tettekkel kiérdemelni, s nem erőszakos, forradalmi uton elragadni akarni, ahogy a székelyek tették, mert ez felségsértés, és a haza romlását vonja maga után. 91) Ha Szamosközy. emberi és iróegyéniségének legkiemelkedőbb vonását keressük, azt nagy kulturaszeretetében kell megtalálnunk. Innen van, hogy a történetet sokszor kihangsulyozottan a kultura, a szellemi műveltség szempontjaiból itéli meg, bár általában legfőbb értékelési szempontja a nagy tömegek, a "legnagyobb szám" jóléte. 9 2) Már többször rámutattam, mily döntő hatással voltak Szamosközyre itáliai (és németországi) tartózkodása, tanulmányai. Szenved Erdély civilizálatlansága miatt, js a székelyekről irva egyszer tollára csuázik a feltűnő kérdés: miért is telepedtek a székelyek a világnak erre a minden emberi kulturától mentes tájékára? Pedig Szamosközy, tudjuk, őszintén szerette hazáját. 9 3) Szeretete és nagy érzéke a képzőművészet iránt, archeológiai, filológiai, filozófiai és történeti képzettsége94) mellett ki kell emelnem hatalmas érzékét a természettudományok iránt, melyet nagy természetszeretetére és reális gondolkodására, 290
