Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből
Erdélyi történetírás a XVII. században
viszont a "coelestis benignitas" az ember "furiosa consiliá"-it "in meliores convertii eventus", ahogy megtette egy más alkalommal még Báthory Zsigmonddal is. (XXVIII., p. 101.) Ezek a jó vagy rossz következmények szükségszerűen következnek ezekből az okokból. (XXIX. p. 284. ) Mert minden szükségképpen történik, s már eleve, még mielőtt megtörténnék, fátumszerűen el van határozva az örök rend megváltoztathatatlan folyamatában. (XXIX., p. 232. ) Mert ahogy a multat nem lehet megváltoztatni, ugy az eljövendő események is a dolgok végzetszerű törvénye szerint történnek. Ha véletlenül történnének, akkor a természet nem lenne természet, és Isten nem a rend szerint, hanem összevisszán cselekednék. (XXIX. pp. 232233. ) 3 6) Isten az, aki az emberek dolgait kormányozza, nem a fortuna, a vakszerencse, és Isten, az isteni gondviselés az, melynek akaratából (ex arbitrio) nemcsak az universaliák, hanem a singulák is kormányoztatnak. (XXIX., 167.) Hiába fáradozik az ember, ha az égi gondviselés ellene van, melynek ereje az ember minden törekvéseit szempillantás alatt felforgatja, mondja Szamosközy Báthory Endréről, Báthory Endrével magával pedig azt mondatja, hogy: Ha a halhatatlan Istennek ugy tetszett, hogy a méltatlan Mihály vajda kerüljön a Báthoryak erdélyi trónjára, akkor nincs az az emberi consilium, nincs az az erő, mely azt a trónról letaszitani tudná. 3 7) Erre a történetfilozófiára Szamosközyt - elég különös - a székelyek jóstehetsége vezette: meglepő beteljesülése sok mindennek, amit székely parasztok és parasztasszonyok előre megjövendöltek. Ezek tehát, Szamosközy elképzelésében, a jövőt - már akár az emberi észen fölötti jóstehetségből, (reveláciőkból), akár éleselméjüségből - meg tudták jósolni, ami csak ugy lehetséges, ha a dolgok szükségképpen történnek, stb., ahogy már fentebb idéztem. 3 8) Szamosközy a fátum fogalmát is az Istenség szolgálatába állítja: fatalis az, amit Isten elvégzett. 39) A fortunát, a vakszerencsét, ha Szamosközy beleavatkoztatja is az emberek sorsába és tetteibe, ezt - talán - inkább csak humanista megszokásból teszi, a stilus diszitésére, legfeljebb lelkén könnyit keserű kifakadásokkal a szerencse fordulatai ellen; vagy pedig fent jellemzett világképét és történetszemléletét nem gondolta át egész következetesen, talán nem is érezte át oly mélyen, mint a becsületes és egyrétübb Decsy. 4°) Mindenesetre feltűnők a Rerum Ungaricarumban és a Pentadesben az ilyen ókori, pogányizü kifejezések: "Qui Deus", vagy "Deus benignior"!^ 1) Valami sajátságos, emberen kivüli erő a "genius. ..42) Isten, az ő akaratából működő emberfeletti erők mellett azonban a földön történteket: a történetirás tárgyalt - mint már említettem - az emberek, helyesebben a principes cselekedetei teszik ki. A prlncipes consiliáit, elgondolásalt, elhatározásait, lelki mozgató okait, s jellemüket mint a történet legvégső, föld i indító okait (faktorait) Szamosközy csakoly behatóan igyekszik feltárni, mint más, korabeli, vagy régebbi magyar történetírók. Végnélküli pszichologlzálások - erre beszédeket is felhasznál - pl. Toldy Istvánnal nagy beszédben mondatja el Székely Mózes feltehető megfontolásait a Rudolf császárral való tárgyalásoknál, (XXIX. 154-57), olykor vádaskodások, Bocskayval szemben mindig szépitő, mentegető, quasi apológiák, nagy helyet töltenek ki Szamosközy munkáiban, ki egyébként is clceróian bőbeszédű, magát unos-untalan Ismételgető iró. 43) jellemzései közül remek Báthory Endréé (XXVIII., 278-280. és 362-363.), jő Báthory Zsigmondé is. Székely Mózest igyekszik emberibbnek feltűntetni, mint "rágalmazói" teszik (XXIX., 234-236.). De nem feledkezik meg kisebbekről sem, s amily eleven Báthory Endrének életmódja leírásával való jellemzése, olyan életizü minden más portréja. János Zsigmondé azonban semmi hitelt sem érdemlő, valószínűleg Brutusból átírt hízelgés. Kiemeli egyesek motívumait, kutatva az anyagi érdekeket, melyek őket mozgatják, ebben is realista. 282
