Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből
Erdélyi történetírás a XVII. században
rendhez magát tartani", s ebben a tükörben megláthatni az "országárulásnak eredetit, okait" stb., stb. "Summa: valamennyi vers ebben a históriában vagyon, annyi bölcs értelem és tanúság adatik ezekből minden renden való embereknek. " Elsősorban azonban a főrendüeknek. 3 6) Ezenfelül Decsy egyenest művelődési és erkölcs - és élettartás nemesítő célt is tulajdonit a történeti olvasmányoknak: már idéztem, hogy legalább a müveiteket szeretné rábírni e nemesebb foglalatosságra, az eszem-iszom és vadászat: e "szolgákhoz illendő dolgok" helyett.37) Mert Decsy egész lelkével vallja a híres Cicero-I elvet, melyet Commentarii-je jeligéjévé ls tűzött: "História est ... magistra vltae"38) s mert vérbeli tudós és tanár, kinek egyetlen hivatása a "Múzsák" művelése és a tanitás. A másik cél, melyet Decsy történetírásával elérni szeretett volna, a közvélemény befolyásolása, tehát propagandisztikus cél. Decsy Báthory Zsigmond kegyét azzal akarta megnyerni, hogy az ő "apológiáját" 3 9) irta meg Commentarli-je X. decasában. Nyilván udvari történetírója szeretett volna lenni, ezért ls emliti előtte a bölcs fejedelmek azon szokását, hogy tudósokkal veszik magukat körül. Vannak, mond ja, itthon is, a külföldön is, kik az itt most lejátszódott tragédiát nem értették meg, s kik a fejedelem tetteit balul Ítélték meg. Ezeket kell felvilágosítani a tények hitele« feltárásával. Szintúgy a jövő előtt is meg kell a fejedelmet védeni ezzel a História verissima-vai (u.o. ). Decsy ugy vélte, hogy valóban a leghitelesebb tényeket közli, s ezek nyomán Báthory Zsigmond az akkori világ és az utókor előtt felmentést nyer. Decsynek tehát magas elvei voltak történetről és történetírásról, erkölcsileg és tudományosan egyaránt. Sokoldalú, Németországban nyert (talán Francia - és Olaszországban ls képzett) nagy műveltsége, filozófus hajlama, és tudása, jogi és filológiai ismeretei, európai szemköre ellenére pályája a szükreszabott iskola (gimnáziumi) igazgatói és tanítói hivatásra korlátozódott, s maga panaszolja, hogy "procul a re publica", távol a közügyektől nem volt alkalma megismerni az eseményeket, melyekről irni akart. Szelíd lelkülete és igazság- meg tudományszeretete mellett ez alárendelt helyzete, kis körre határolt élete teszi óvatossá történetírását a félénkséglg. De honnan vehette is volna a catoi bátorságot a marosvásárhelyi gimnáziumi igazgató, mikor a szeszélyes és kegyetlen Báthory Zsigmond a legnagyobbakat és legerősebbeket is hóhérkézzel hallgattatta el, ha vele ellenkeztek. Csak természetes, hogy Decsy retteg megsérteni bármely pártot. Mégis ugy vélte, hogy a terror e fojtogató légkörében verissime lehet megirni a fejedelem históriáját /s hogy e történet szigorúan tényszerű előadásából Báthory Zsigmond apológiája fog kibontakozni/. Hangoztatja, hogy nem ambíció vagy haszonvágy vezeti, s ha mégis valósággal könyörög Báthorynak, hogy "világszerte ismert bőkezűségével" munkái megjelenését lehetővé tegye, ezt nem haszonlesésből teszt, hanem mert ízig-vérig tudós, alkotó lélek és elme, mely a munkában, alkotásban él, és csak abban talál kielégülést. És - Sallustiust idézve - egyenest kötelességének látja - miként Verancsics Antal, de szintúgy kortársa: Somogyi Ambrus ls - "hogy azt kinek Isten valami ajándékát nyújtotta" (itt tudományos és irói tehetséget), "ne vigyék életeket olyan hallgatással által, mint az oktalan állatok, hanem ... még holtok után is tanítsák Írásokkal az embereket minden jóra. " 4°) Bizonyára nemcsak a llviusl gondolat szolgai és üres idézése 4 1} hanem Igenis őszinte haza - és tudományszeretet szólal meg Decsy tollán, mikor azt mondja, hogy hazájának is tartozik e mü megírásával: "ut historlis Patriae pro mea parte virili et ego consulerem", s ne engedje kora hatalmas eseményeit - Isten csodálatos dolgait - a feledés homályába merülni. 42) Még nem találkoztunk magyar történetíróval, ki oly tudatosan, egyben oly lelkesedéssel és meggyőződéssel munkálkodott volna a nemzet kiművelésén, s aki ugy 267
