Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből

Erdélyi történetírás a XVII. században

ERDÉLYI TÖRTÉNETÍRÁS A XVII. SZÁZADBAN A magyar történetírás két ágra válását Istvánffy és Baranyai Decsy (Csimor) János működésével keltezhetjük, annak ellenére, hogy Decsy még egész magyar történetet akart irni. Ismerte-e Decsy Forgách Commentarii-jét, nem tudom, Zsámboky dolgozatait azonban olvasta, s igen rossz véleménnyel volt róluk. De általában sivárnak látta az egész régebbi magyar történeti irodalmat is, nemcsak a korabelit. Nagy hiányát érezte jó kortörténetnek is, s ezen segítendő lett történetíróvá. Csimor Jánosnak - Decsy nevét szülőfalujáról nyerte, Baranyai előnevét a református superintendentiától, melyhez szülőfaluja, a Tolna megyei Decs tartozott születési évét Toldy 1560 körűire teszi. Gyermekségéről csak annyit tudunk, hogy azt még szülőföldjén, török hódoltság alatt élte le. Első tanulmányait a tolnai, akkor hires és két könyvtárral is rendelkező református iskolában végezte, Herczegszöllősi Gáspár és Tolnai Bálint vezetése alatt. Tovább a debreceni, majd a kolozsvári iskolában tanult, végül német egyetemeken fejezte be kiképeztetését. Először Wittenbergbe utazott 1587-ben, Bánffy Farkas erdélyi fejedelmi tanácsos fiának, Ferencnek kíséretében. Május 18-án indultak útnak Bonchidáről, és Moldván, Havasalföldön át Varsóba, innen Poroszországon, Pomeránián és Brandenburgon keresztül utazva, julius 22-én érkezett meg Luther városába. Itt Dudich Andrással találkoztak, s hárman együtt laktak Albert Salamon tanárnál. Wittenbergben 1589-ig tanultak. Toldy szerint innen átmentek Strassburgba, s Decsy itt hallgatta volna Hawenreuter János Lajos aristotelesi filozófiai előadásait, kinek elnöklete alatt aztán 1595-ben, tehát bizonyára egy második németországi ut alkalmával, filozófiai tételeket védett. Hogy mikor volt "nostrae in Germania peregritanionis comes" -e az a Csáky Zsigmond, kiről Commentarii-jeiben ezt felemlíti (p. 282. ), nem találom életrajzi adatai között megemlítve sem Toldynál, sem Szinnyeinél, sem Gulyásnál. Toldy szerint járt Decsy Francia- és Olaszországban is. Külföldi tartózkodása alatt itthon a pécsi és szigeti török bégek katonái kirabolták, elpusztították ősi birtokait, s családját menekülésre kényszeritették. Commentarii-jében megemlékezik Debrecenben lakó rokonairól, de jöttek Decsyk Kolozsvárra is. Decsy János lov2-ben hazatérve szintén Kolozsvárott telepedett le, majd 1595-ben elnyerve a marosvásárhelyi iskola igazgatói állását, átköltözött oda. (Ez évre eshetett második, fentebb emiitett németországi utja. ) Anyagi helyzete a csekély javadalmazás miatt nem volt valami kedvező. A város végre is egy régi házzal elégítette ki Decsyt, saját öccse Decsy Dániel házát vásárolva meg neki iskolaépületnek is, melvnek helyén ma a kollégium épülete áll. 1600-ban megnősült, de a következő év májú., 15-én meghalt. 1) 259