Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből
A magyar történetírás a humanizmus, a mohácsi vész és a török megszállás hatása alatt
Oláh Miklós Brodarics után a második magyar humanista főpaptörténetiró Oláh Miklós, Brodarlcsnak csaknem egy nemzedékkel fiatalabb, Verancsicsnak pár évvel idősebb kortársa, előbbinek jó barátja, kl a mohácsi vész történetíróját pontosan harminc évvel élte tul. Életkörülményeikben a főpapi pályán kivlll - melyen Oláh és Verancslcs jutottak magasabb polcra a blborosi kalap és a magyar hercegprímás! tiszt elérésével - abban is hasonlítanak, hogy mindhárman asszimilált magyarok voltak, királyi szolgálatban állottak, királyi udvarban éltek, s diplomataként működtek, ha Mohács utáni életsorsuk szétágazott is. Oláh történetírói célkitűzései azonban leltérnek Verancsicsétól és Brodaricsétól: ő nem a maga kora eseményeit akarja megörökíteni, hanem az egész magyar történetet. így váltogatják egymást ugyanazon időben különböző történetírói törekvések. Oláh Miklós Nagyszebenben született, 11493. január 10-én mint Oláh István szász klrálybirő és Huszár Borbála fia. Apja a havasalföldi Dán fejedelmi család tagja, s a Hunyadiaknak rokona: Hunyadi János nővérét Máriát ugyanis Dán román vajda fia, Ár gyesi Manzilla vette nőül, s ezek fia Stojan - István - yolt Oláh Miklós apja. Oláh a nagyváradi iskola elvégzése után, mintegy 1516-ban a budai várba került Szatmári György pécsi püspök, titkos kancellár mellé a kiráyli kancellária titkárának. Ekkor lép te Oláh az egyházi rendbe, két év múlva már felszentelt pécsi, majd esztergomi kanonok, és komáromi főesperes. A mohácsi ütközetben nem vett részt, utána Mária királyné mellett maradt, s vele együtt majdnem állandóan külföldön tartózkodott, a Habsburgok német tartományaiban, s mikor V. Károly császár 1531-ben Máriát németalföldi helytartójának nevezi ki, Oláh oda is követi királynőjét. Ugy tervezte, ha majd a béke Magyarországon helyreáll, királynőjét visszakísérheti Magyarországba. Mert az ő szelid lelke, müveit, tudós foglalatosságra vágyó elméje nem bírták a Magyarországon dűlő szörnyűségeket: a török pusztításait, a nép keletre, rabságba hurcolását, de talán még ennél is kevésbé a két párt ádáz harcait egymás ellen, s az országszerte duló szabadrablást. "Ezt a tragoediát távolról hallani, s nem közelről látni akarom. " Aztán, mellőzve is érezte magát: Szalaházy Tamás veszprémi pöspök elnyerte előle a Brodarics Zápolyaihoz való átlépésével megüresedett királyi kancellári tisztet, és meghiusult reménysége az erdélyi püspökséget illetően is. Azt remélte, Brüsszelben nyugodtan élhet majd kedvelt tudományos, irodalmi foglalatosságainak, a humanisták által áhított nyugodt, békés életmódot folytatva, Erasmus hive és barátjaként.3) Eleinte azonban nagyon idegenül érezte magát uj környezetében, s pár év eltelte kellett hozzá, hogy megkedvelje az eléje táruló uj világot. Megbarátkozott az ottani tudósokkal, különösen a löweni "academia trium linguarum" (latin-görög-héber) tanáraival, 4) s klegészitl ismereteit is. Elmélyül Erasmushoz való barátsága is, kit Igyekezett rábeszélni, hogy költözzék a brüsszeli udvarba. Ebben a tudományos munkára kedvező légkörben és lelkiállapotban veszi Oláh tervbe egy uj magyar történet 24
