Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből
Forgách Ferenc
táborozás alatt tartottról, vagy a Heraclides -Bazilik féle kalandot tárgyalóról. Utóbbival kapcsolatban közli saját előterjesztését ebben az ügyben. Helyet ad Forgách történetírásában az ország közigazgatási szervezete, legalábbis egyes ágai felvázolásának: Zrínyi Miklóst emlitve előadja a báni és vajdai hivatalok mibenlétét, működését, rövidke történetét, vagy a románok szokásait rajzolva az ott működő bíráskodást. (517. j 1^) De nem megy odáig, mint Gregoriancz Pál az ő Mnemosynonjában, aki Magyarország egész hivatali szervezetét összes hivatalnokaival együtt felsorolja az 1558. évre, valóságos Schemàtismusban, és messze elmarad Broda rics, Bonfini, Ranzano hasonló felsorolásai mögött az egyházi és világi főhivatalnokról. Nagy súlyt helyez viszont - már csak a háborúk előtérbehelyezése miatt is az ország földrajzi-stratégiai leírására, s itt-ott érinti a hadszervezet kérdéseit is. Pl. a várak éjjeli őrzésének módjáról (519) és "militaris corruptela-ról" is szól. 1 9) Erre tette meg Forgách Simon okos és jólelkű megjegyzéseit a katonák védelmében, (157-és 158) élethűen jellemezve az éhező, ruhátlan, főképp német katonák szörnyű helyzetét, az őket pusztító betegségeket, szennyességeket. 20) Forgách Ferenc összefoglaló képet ad a végvárak helyzetéről: az 1566. évi, Gyula és Szigetvár elestével végződött hadjárat bevezetéséül és magyarázatképp: "antequam destinata prosequar, repetendum videtur, qualis status Ungariae, quis habitus provinciarum, qui fines fuerint": a Sziget és Gyula között még a magyar király kezén levő végvidék állapotát értvén ezalatt. (304-306. ) De az egyes háborúk egyes mozzanatainál, különösen várostromoknál - hiszen ezen évtizedek háborúi úgyszólván várostromokban és rablásokban merültek kl - az egyes várak földrajzi fekvését, stratégiai helyzetét, sőt éghajlatát, s ebben katonai akciókra alkalmas vagy alkalmatlan voltát, gazdasági jelentőségét is részletezi. Nemcsak a fontos Szigetvárnál, (115) hanem Husztnál, Nagybányánál stb. Huszt ostromával kapcsolatban felemlitl a Brandeis német tábornok által használt (katonai) térképet; topographta depictát, "qua via et per quae loca, per quas arces inimicas esset penetrandum, quam esset difficile, et res plena periculis." (154.) A gazdasági jelenségeknek nagy jelentőséget tulajdonit Forgách, s ezért aránylag nagy tért ad ezeknek is a feljegyzésre érdemes mozzanatok között, tehát a történetírás tárgyai között. Világosan látja azt is - gyakorlati ember, a kormány tagja: királyi tanácsos lévén, Magyarországon alkancellár, Erdélyben kancellár is -, hogy mily szorosan összefügg a hadvezetés és hadszervezés az állami pénzüggyel, s az ország általános gazdasági helyzetével. A zsold nem fizetése, s az utánpótlás elmaradása okozza sok katonai vállalat kudarcát, igy 1557-ben Várad elestét (157), ami Forgáchot különösen közelről érinti, hiszen ez az ő püspöksége volt! És Ferdinánd főherceggel, I. Ferdinánd második fiával téteti meg a sajátságos kijelentést, mikor a fejedelmi ifjp és német-cseh kisérete megcsodálják a magyar föld kellemességét (amoenltas), termékenységét, főképp ritka nagyságú és ízletes dinnyéit: "degenerem esse eum hominem, qui pro tellure tarn excellentes fructus tanta übertäte fundente, perlculum vitae, si Deo sic placitum sit, refugiat. " (135. ) Sokszor kitér Forgách a magyar nemzet társadalmi gondjaira, ha nem is ad összefüggő képet annak társadalmi szerkezetéről, rendi megoszlásáról, mint Bonfini, vagy Ranzano és Brodarics tették. Társadalmi mozgalmakról is csak egy izben, a "fekete ember" (Karácson Gergely) akciójáról (1569-1570) emlékezett meg, mely eleinte szintén a török ellen irányult, mint Székelyé 1514-ben. Forgách a magyar társadalom akkori szerkezetét, főnemesi (főpapi), nemesi, paraszti rétegekre oszlását - a polgárságról alig vesz tudomást - valami természetes, megváltozhatatlan állapotnak veszi, Karácson megmozdulását veszedelmesnek tartja ugyan - bár egyes rövidlátóbb urak pártolták, hogy oda ne fajuljon mint a másik erdélyié, Székelyé 227
