Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből

Jacques de Bongars

mintája, Frölich hasonló gondolatai tehették figyelmessé. (Frölich, Prodromus, Bél, A dpa ra tus, I., p. 408.) 2

<^Llberluscule et llcenter extlnguunt, quod excltare multls praemlls alti conantur. (Apaffyhoz Intézett ajánlásában. ) Jacques de Bongars Nem a magyar történetírásba tartozik Bongars érdekes egyéniségének és munkásságának elismertetése, hanem a franclába, mégis foglalkoznia kell vele a magyar történetírás-történetnek is, mert ez a francia és kálvinista vallású tudós (és diplomata) (született Orléansban 1546-ban) volt az első, kl magyar középkori történeti müveket önálló gyűjteményben kiadott, 1600-ban, - Jellemzően - Frankfurtban, a német könyvkiadás egy akkori középpontjában. Bongars maga ls Járt Magyarországon, mikor 1585-ben valószínűleg politikai megbízással Kontantlnápolyba utazott. Bongars ez évben lépett navarral Henrik szolgálatába, s mellete maradt, mikor ez IV.Henrlk néven Franciaország királyává lett (1589) egészen Henrik haláláig. Bécsből 1585. április 12-én indult el Bongars és Konstantlnápolyba Julius 13-án ért, tehát ezen két dátum közötti Időben járt a Felvidéken és Erdélyben. 1612. Julius végén halt meg Párizsiján. Bongars maga igy adja elő az okokat, melyek erre, a francia tudósnál feltűnő kiadásra vezették: "Rerum Hungarlcarum corpus ... publlcare hoc maxime tempore visum est", mert ez a nép az "In quam gentes omnes oculos ferre hoc maxime tempore ccndecet. " Ezt a török elleni küzdelme teszi - és bizonyára - ezért közöl Bongars egy sorozatot a XVI. századi magyarországi török harcokról szóló külföldi leírásokból ls. De ő egyben a magyar történetből okulásokat ls von le, és elrettentő példát nyújt a francia népnek: Ilyetén történetfilozófiai áttekintést adva a magyar nép 600 éves sorsáról: a hajdan egész Európát ostorozó pogány magyarság megtért, és virágzó királyságot szervezett meg, mely a kereszténység palzsa volt. Mátyás király alatt elért nagyságából azonban lezuhant, főképp, mert Beatrix bevezette Magyarországra a luxust - ezt Bongars Bonflnltől vette -, de meg állandó belső harcokkal annyira elgyengltette magát, hogy a török támadásainak nem tudott többé ellentállanl. Ml franciák ls Igy fogunk Járni, mondja Bongars, ha nem okulunk a magyarok példáján és nem térünk helyes utakra.

3) Elvégzi Bongars az első külföldi méltányló kritikát ls - Bonfini és Ranzano lekicsinylései után - Thuróczy krónikáján ls, és véleményt mond a többi XV.-XVI. századi magyar történetekről ls: "In Thuroclo slmpllcltas piacet fides, quae certa ex fragmentls veterum annallum, quae Lazlus cltat, non semel et Mlchaele Rltlo et Bonftnlo Ipso quotlee Insistere veterum Hungarlcarum Historiarum vestlgljs lubet. Ranzanus sane negllgens est, Calllmachus accuratlus et elegáns, nec Inutllls Galeotti Marti opera" stb. (Előszó. ) Nem kis dicséretére válik Bongarsnak.hogy oly gondosan gyűjtötte össze a magyar középkori és XVI. századi kútfőket, hogy az ő kiadványa lesz majd alapja más félszázad múlva Schwandtner János György máig nélkülözhetetlen Scrlptoreselnek. Érdekes még Bpngars utl naplója konstantinápolyi útjáról, benne magyarországi tartózkodásáról szóló megjegyzései miatt ls. Kiadás

: Bongarslus Jacobus, Rervm Hvgarlcarvm scrlptores varil. Frankfurt/M., 1600. Tartalma: 220