Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből

Hazai német történetírók

s ezt a feltevést éppúgy nem lehet bebizonyítani, mint a szászok eredetéről szőlő másik verziót, hogy 1.1. azok ama bizonyos patkányfogó által Hamelnből elcsalt, s Erdélybe vetődött fiuk utódal lennének, kik 1282-ben jöttek volna Ide. Más kifogásolni valót ezén a mesén nem talál. De még Bél Mátyás sem. 2

1 Ami a szepesi németeket Illeti, Frölich azért véli ezeket a gepidák leszármazottéinak, mert ez a leszármaztatás a legrégibb, s ezt fogadja el minden hitelt érdemlő iró, noha "vulgo absurda videatur".3) A Dunamenti németek (Sopron, Győr, Komárom, Buda stb. ) a római Leglo X. Germanica maradványai. A Buda név Badenből származik, hiszen itten ls vannak fürdők! Wesprem = Welsprunn, (u.o.) A bányavárosi németek (Beszterce-, Körmöc-, Selmecbánya lakói) meisseni bányászok utódal, kiket a bányák művelésére telepítettek Ide. Hogy mikor, nem mondja. A dákok Erdély germán lakói, kiket a rómalak leigáztak, mlg a Traján által betelepített római colonusok maradványai a románok (p. 399.) Igy megoldani vélte Frölich a maga elé tlizött egyik problémát, hogy t. i. mely germán népek voltak Pannónia és Trassylvanta (Dácia) első germán (német) lakói. E feltevéseit elfogadták Haln lőcsei krónikás, s a két XVII. századi tudományosan képzett erdélyi szász történetíró ls: Tröster és Töppelt. E téren tehát Frölich úttörő és alapvető munkát végzett, ha eredményei mai mértékkel mérve nem ls helytállóak. Ezzel nem elégedve meg, azt is kutatja, hogy mely népek lakták e területeket az első germán települők előtt, velük együtt, s melyek jöttek be még utánuk ls. Mert, mint mondja, el akarja kerülni azt a hibát, amiben még doctlssiml ls beleesnek, hogy 1.1. mindenki a maga nemzetét tekinti autochthonnak. Lazlus (és Bertlus) véleményét követve ugy véli, hogy Pannónia első lakói azok a "paeonok" voltak, kiket Herodotos és Pausanlas is említenek. Tehát egyfelől a legrégibb írók adatalt veszi át, másfelől a korában legnagyobb tekintélyeknek elismert modern írók véleményeit fogadja el. A "paeon" népnév görög szó lévén, ugy véli, görögnek kellett lennie a népnek ls, mely azt viselte. A paeonokra germán népek következtek, kik összekeveredtek a görögökkel, s nyelvük is görög-germán keverék nyelv lett. De lakták e területeket zsidók ls, már a vízözön előtt és után ls. Majd rómalak hódítják meg Pannóniát és Dáciát, utánuk jönnek a szlávok, Frölich szerint már Caracalla alatt. Heracllus idején a szlávok aztán északra húzódtak volna, s az ott talált németekkel keveredve alkották Szepes, Sáros, Gömör, Llptő, Árva, Turóc, Trencsén megyék XVII. századi lakólnak őseit. Innen még északabbra vándorolva a szlávok elárasztják Cseh-, Morva-, Lengyelországot egész a Balti tengerig. A bulgárok Justlnus alatt jöttek be, mondja Frölich, a székelyek a hunok maradványai, kik 300 évig éltek Pannonlába, s onnan mentek át Erdélybe. Végül a hunok és magyarok eredetét ls érinti. A Hungarl és Hungaria nevek a hun névből származnak. A hunok ázsiai Scythiából jöttek be előbb Dáciába Balambér alatt, majd legyőzve a római őrségeket, Attila meghódította Pannonlát ls. Frölich Itt ls Lazlust követi, s a mesék birodalmába utalja a Jordanesre alapított és Thuróczy és Bonflnl által hirdetett magyar-hun eredetmondát a csodaszarvasról és a magyar honfoglalás mondáját Árpádról és a Szvatopluktól történt földvásárlásról, ft). 406. ) - Az avarok honnan jöttek, kétséges. A magyarok Hungarl nevét némelyek, mondja, a hun (föld) és Juhrla (ország) nevek egyesítéséből eredeztetik. Frölich ezt elveti, mert a hunok nevüket nem hazájuk nevéről nyerték, hiszen sehol sincsen Hunnia nevű föld. Hogy a hun népnév honnan származik, azt Frölich nem tudja eldönteni: vagy Hun nevű vezérüktől, véli, vagy a horvátországi Unna folyótól! ft). 407.) A Landszmann befejezéséül aztán felsorolja még Frölich az elnevezéseket, melyekkel a külföldi írók a magyarokat a legkülönbözőbb korokban Jelölték. 199