Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből
Hazai német történetírók
telével) világi férfiú készített a Sperfogeléhez hasonló feljegyzéseket, úgyhogy a XVI.XVII. század folyamán Lőcsén is kialakult egy olyasféle hivatalosnak mondható évkönyvezés - ezzé tette az évkönyvek íróinak hivatali állása -, mint az erdélyi szászoknál Brassóban és Nagyszebenben. Az erdélyi évkönyveket azonban evangélikus lelkészek, tehát egyházi férfiak vezették. Sajnos, a lőcsei évkönyvek eredeti szövegükben nem maradtak ránk, s ma már csak neveit ismerjük azon városi bíróknak és tanácsosoknak, kik azokat írták. Munkáikról ls csak annyit tudunk, hogy Haln Gáspár azokat a XVII. század második felében beledolgozta a maga Zipserlsch-Leutschaulsche Cronlcájába, s ma, sajnos, ez a mü egyetlen forrásunk az egész Sperfogel utáni lőcsei évkönyvezésre. Haln Gáspár fennmaradt eredeti kézirata címlapjának verzó részén olvasható: "Dlesze Nachfolgende Zipserisch-LeUtschauerlsche Chronic 1st aus nachgesetzter Herrn anmerkungen, vnd Diarljs zusammen getragen worden alsz: Dn. Conradl Sperfogel s Notarlj et Judicis Leuchoviensls, Dn. Danlslls Ttlrc k Notarlj et Judlcls Leuchoviensis, Dn. Johannis Henisch Judlcls Leuchoviensls, Dn. Christophporl Kohls z Pastoris DurandI-Villens Is, Dn. Casparls Cramer s I. U. C. (ezt a krónika kiadója Itt Incl. urbis cívisnek, más helyütt Iuris utriusque consultusnak értelmezi, 1. : p. VIII. és a szövegben p. 183, 3. jegyzet), Dn. Petri Czac k Aedilis et Senatoris Leuchoviensis, Dn. Martini Frölichs z Senatoris Leuchoviensls, Dn. Nicolai Hata Judlcls Leuchoviensis". Csak az egy Türk Dánlel Diarluma maradt ránk önállóan, eredeti fogalmazásban is. E Diariumot két kézirat tartotta fenn: egy XVI. század végi, közel egykorúnak látszó, és egy XVIII. század végi, mely valószínűleg előbbinek másolata. Mindkettő a M.N.M. orsz. Széchényi Könyvtárában őriztetik (Kézirattár, Quart. Lat. 556, a XVI. század végi, és Fol. Lat. 3117, a XVIII. századi). A XVI. századi Rurny Károly kézirataiból, a XVIII. századi Nagy Gábor gyűjteményéből került a muzeumba. Utóbbiból Garády (Fabő Antal) ismertette TUrck müvét a Századokban Türck Dániel naplója cimen. (Századok, 1871. 12-30.) Bármi lett légyen is az a "krónika", melyet Haln TUrck Dánlelnek tulajdonit és saját forrásaként megnevez, tény az, hogy e két kéziratban fennmaradt szöveg összehasonlíthatatlanul nagyobb terjedelmű; a Fol. Lat. 3117. 276 folióból, a Quart. Lat. 231 lapból á" mint amennyit Haln krónikájából a TUrck Diariumának megfelelő része kitesz. (A i ster-Bal kiadásban 93-107. ) 6) TUrcköt e Diariuma nemcsak terjedelme (Halnnél Förster-Bal kiadásában 93107. lapok), hanem belső értéke miatt is Sperfogel és Haln Gáspár mellett a lőcsei krónikások élére helyezi, sőt föléjük emeli. TUrck Dánlel - mint Garády kimutatta - Kassán született. Születési éve Ismeretlen. Hogy hol végezte tanulmányalt, szintén nem tudni, csak az bizonyos, hogy a sziléziai Goldbergben is tanult, hol Trozendorf Bálint tanítványa volt. (Garády, l.h. 12-13.) 1542-ben tanár lett Lőcsén, Wallaszky szerint a lőcsei Iskolát igen felvirágoztatta, és ő volt Lőcsén az első protestáns. 1548-ban városi tanácsossá választatott, mint ő mondja senátorrá (Fol. Lat. 3117. f. 1'), 1552-ben városi jegyzővé, 1555-ben, 56-ban és 57-ben pedig bíró yolt. (U.o. f. 130.) /1557-ben Thurzó János, majd/ 1558-ban Thurzó Szaniszlő mellé szeretett volna kerülni, de azontúl ls egész 1578-lg Lőcsén találjuk mint jegyzőt. Minthogy Diarluma 1558-cal megszakad, további életéről nem vagyunk tájékoztatva. Fontos mozzanatai életének gyakori utazgatásai mint városa kiküldöttjének, vagy megyegyüléseken, országgyűléseken követének. Házas ember volt, és több gyermek apja. TUrck Diarluma az ő hivatalos munkásságának naplója. Kezdődik 1548-cai, tanácsossá választásának évével, amikor ls lőcsei hivatalos tevékenysége is kezdődött, és tart 1559. szept. 24-lg. Ugyanolyan természetű évkönyvezés, mint Sperfogelé és Ha Iné /vagy a többi lőcsei ^crónikalróé/: évek, hónapok, napok szerint, valószínűleg 136
