Bartoniek Emma: Fejezetek a XVI–XVII. századi magyarországi történetírás történetéből

Magyar nyelvű, népszerűsitő, polgári magyar- és világtörténetirás Erdélyben

Heltal Gáspár Az erdélyi németség szülötte, de magyarrá asszimilálódott vallási reformátor és történet-népszerűsítő iró volt Heltai Gáspár. Munkássága nem az erdélyi németség Bomel-S

legier-féle un. rövid krónika jellegű általános magyar történetírásába, nem is a Schesaeus-Lebel-féle humanista történeti eposz költészetébe tartozik, hanem egyenest a magyar történetírásba, az egész magyar történetet feldolgozó, s Bencédivei párhuzamban álló, magyarító, népszerűsítő történetírás, a csak magyarul tudó nagy közönség számára. Mlg Bencédl világkrónikájába szövi be magyar történetét, addig Heltal megelégszik a magyar események előadásával, csak bővebben Írja le azokat, mint amaz, s mlg Bencédl inkább a magyar katonákhoz, nemességhez kiván szólni - Németi Ferenc tokaji kapitány az, kinek müvét ajánlta, s kitől pártfogást, müve terjesztését kérte -, addig Heltal egyenest a magyar városi polgárnak ir, ennek szempontjaiból nézi, ennek érdekeiből ítéli meg a multat. A polgárságban sem a vezető rétegnek, azon köröknek, melyekből a blrő, a tanácsosok kikerülnek, hanem a "szegénységnek". Heltal is protestáns szellemben Ir és Melanchton tisztelője, mint Bencédl, neki ls Bonfini hatalmas Decasal adták a mintát a történetíráshoz, mint Thurőczy mellett Bencédinek, krónikája magyar részének elkészítéséhez. Minthogy Heltal csak magyar történetet ir, Bonflnltól való függése is kizárólagosabb, mint a világtörténeti részekben elég sok forrást ha® náló Bencédlé. Németül Bonfini müve már 1545-ben megjelent, két évvel a Brenner-féle első - csonka - latin kiadás után. Hiszen Heltal egész krónikája - amiben különben egész történetiről munkássága kimerült - nem egyéb, mint Bonfini mUvének magyarra átültetése, előbb a Mátyásról szóló IV. Decasénak (Kolozsvár, 1564. ), majd a többi Decasoknak egy "Chronica az magyaroknac dolgairól" elmen kiadott átdolgozásban. Mert e Chronica nem puszta fordítása, hanem olykor lényeges átdolgozása mintájának, és mint a címlap ls hirdeti: "Bonfinlus Antal mellett más Históriás könyvekből" való kiegészítése. Ugy hogy Heltal krónikájában Bonflnltől való függése mellett ls önálló iróegyénlségként, krónikája az ő egyéni munkájaként áll előttünk. Heltal születési helye és éve bizonytalan. Állítólag Nagydisznódon (Heltau) vagy Nagyszebenben született, mindenesetre erdélyT német (szász) területen, valamikor 1510 és 1515 között. Magát németül Helth-nek, Heltenslsnek, vagy latinul Heltusnak, magyarul Heltalnak nevezte. Iskoláztatását a wittenbergi egyetemen végezte be, 154

3ban ennek hallgatója, s Hontertől nyert ajánlólevele bizonyára megnyitotta előtte Luther és Melanchton ajtaját ls. Talán ővele küldte kl Honter Reformatio Eccleslae Coronenslsét Lutherhez és Melanchtonhoz. Lehet, hogy már 1540-ben lelkészkedett Kolozsvárt. Az bizonyos, 1544-ben már Itthon van: a kolozsvári evangélikusok (szászok) megválasztják főlelkészüknek, mely hivatásában nagy buzgalommal lát az uj hit terjesztéséhez, megerősítéséhez. Evégre tanult meg magyarul ls. A hitterjesztéshez könyvekre, a nép nyelvén irt könyvekre volt szükség, ezért Heltal betársul Hofgreff kolozsvári nyomdájába (1551 körül), s együtt indítják meg az uj tanokat hirdető mun109