Szelestei Nagy László: Bél Mátyás kéziratos hagyatékának katalógusa.
Bél Mátyás kéziratos hagyatékáról
109 zadban is sokat foglalkozott a magyarországi tudós közvélemény. A kötetet maga Bél küldte el Sopronba id. Deccard János Kristófhoz, aki Bél halála után ki is akarta azt nyomtattatni. Állítólag már próbalenyomatokat is készíttetett, de nem talált olyan személyt, aki a költségeket fedezte volna.1 0 Deccard öz31 vegye fiuk számára tartogatta a kötetet, amely végül Wietoris Jonathántól került Széchényi Ferenc gyűjteményébe. Külön említést érdemel Bél Mátyás 1729-1746 közötti emlékkönyve. A Pozsonyban élő, és onnan csak nagyon ritkán és rövid időre távozó tudóst sok hazai és külföldi jeles személyiség kereste fel, ezek egy része b,eírt az emlékkönyvbe. x A Bél Mátyás által fölvázolt, elkezdett és részben meg is valósított munkálatokból sokan merítettek ösztönzést. Nemcsak azok, akik segítettek neki, hanem későbbi nemzedékek is. Batthyány Ignác magyar múlt felé fordulásában éppúgy jelentős 32 szerepet játszott Bél munkásságának ismerete, mint néhány jezsuita történész munkamódszerének kialakulásában. Ők elsősorban Bél Mátyás munkatársaival érintkeztek, de Bél látogatói között is akadt jezsuita. Schmitth Miklósnak egy Bélhez 3 3 írt levele is ránkmaradt, J J Wagner Károly pedig Bél Mátyás módszere szerint kezdte meg a tiszáninneni vármegyék feldolgozását, melyet végül a Szepességre korlátozott, s meg is jelentette erről máig nélkülözhetetlen forrásértékű köteteit.^ De felhasználták mások is Bél kéziratos megyeleírásait, azok módszerét. így Sáros vármegye leírásában Fejérváry Károly, Nyitra vármegyében Szalóky Nep. János, Zólyoméban Libertini Sámuel. Az utóbbi szerint Bél Mátyás "celeberrimus... princeps in Pannónia historicorum noster". Vályi András Magyar Országna» leírása című háromkötetes művében Batthyány bíboros jóvoltából használhatta "a halhatatlan érdemű Bél Mátyásnak kézírásait. Érthető módon az elmúlt két és fél évszázad során többször
