Szelestei Nagy László: Bél Mátyás kéziratos hagyatékának katalógusa.

Bél Mátyás kéziratos hagyatékáról

109 iratot adott neki. így Sommersberg Dacia-ját, a szerzőnek Bél Mátyáshoz küldött levelével együtt. E levél hátlapjára írta rá a válaszfogalmazványt Bél. Ugyanekkor kapta meg Fasching Ferenc Daclá-.1át. továbbá a Bél Mátyás által javított és kiegészített, nyomtatott Prodromus antiquae et novae Hungaria

e-t. Ezen kéziratokat Bél Károly András már az 1770-es években eladásra kínálta magyarországiaknak.® Ráday Gedeonnak nem sikerült minden Bél Mátyástól származó kéziratot megvásároltatnia a lipcsei árverésen. Szerepel ugyanis a katalógusban Bél Mátyás emlékkönyve, és több más, q feltételezhetően Bél Mátyástól származó kézirat. Bél Mátyás halála után a hagyatékot özvegye sokáig visszatartotta. Arra gondolt, hogy három fiuk közül valamelyik majd felhasználja azt, illetve folytatja férje félbenmaradt megyeleírásainak kiadását. Először Kollár Ádám Ferencnek, a bécsi udvari könyvtár magyarországi származású őrének sikerült a hagyatékból bizonyos részt, elsősorban történeti adatgyűjtést megvásárolnia, 1762. októberében. Kollár kéziratgyűjteménye a bécsi Staatsarchivba, majd az Ausztria és Magyarország között 1926-ban létrejött badeni egyezmény értelmében Budapestre, az Országos Levéltárba került.

1

0 x 1762-ben az özvegy már egy tételben eladta volna a hagyatékot.

1

1 Kollár Ádám segítségével /sőt lehetséges, hogy Kollár javaslatára/ azonban azt próbálta elérni, hogy Mária Terézia anyagi támogatásával a még kiadatlan megyeleírások jelenjenek meg, mégpedig a Lipcsében immár magának hírnevet szerzett fiuk, Bél Károly András gondozásában. Bél Károly András azt ajánlotta Kollárnak, hogy a királynő vásárolja meg a kéziratban lévő köteteket /következetesen három kötetről beszél, holott a Bél Mátyás-féle tervezetek, illetve Bél Mátyás levelei szerint csak két további kötetről van szó/, Mikovinyi Sámuel tér-