Égető Melinda (szerk.): Szőlőhegyi szabályzatok és hegyközségi törvények a 17–19. századból.

A szövegközlés módjáról

ter Uramnak hirt nem adna, és az regi Szokás Szerent ket reszrűl az asztalra nyolcz pénzt le nem tennenek és az Szőlő be vallatlan lenne sok ideig, bűntetese egy ílor. Húszon nyolczadik Articulus: Hogy ha pedig valamelly Helysegbeli Ember venne, más külső Embernek Szőlőt ezen Helysegűnkben titkon mondván, hogy maganak veszi, mivel az Praemptio Helysegbeli embert illet, bűntetese negy forent, hogy ha pedig azon Helysegbeli Ember vagy Szomszéd legyenis, bár ha alkalmatlan az Szőlő epitesre, külső ember meg vehesse. Huszonkilenczedik Articulus: Ezen Helysegűnkben hogy ha találkoznék valamely Ember Szőlejeben olly Gyümölcs fa,melly az Szomszedgya Szőlejeben hullatna, az Szomszedgya földerűi az ggiímolcsőt, fel ne Szedgye, sőt az barázdábanis, az melly gyümölcs hul, aztis ket fele oszszak, az fájarul pedig az fának Gazdája kezevei mind le Szedheti is ove, ha pedig ekeppen nem cselekesznek bűntetese edgy forint. Harminczadik Articulus: Ha pedig ez illyen gyümölcs fának ága miat, az Szomszédok kőzőt veszekedes volna, Hegy Mester Uram Eskűttyeivel ^edgyűt ki menven az ollyan fának ágát vágja le, hogy kőztök az veszekedes távoztassek el, ha pedig az illyen fának Gazdája magát elleneben tenne, Hegy Mester Uramnak Bűntetese negy forent, az utánis azon ágh vágattassak le. Acsády Ádám Hántai Praepost mp. /1708-ban készült, hitelesített átirat. DREGY Kézirattár 0 505.b./ 78