Égető Melinda (szerk.): Szőlőhegyi szabályzatok és hegyközségi törvények a 17–19. századból.

Bevezető

artikulusban pedig ezt: "... tetszett azért mi nekünk szőlő hegyes! bíráknak, hogy ennek utánna az méltatlan kereskedő ember ... 12 forintokon convincáltassék . .."

1

0*. S hogy itt nem a közösségtől elszakadt, felsőbb döntésekről van sző, azt valószínűsíti a 15. pontnak "Mi szőlős emberek végeztük közönségesen . .í"

1

03 fordulata. Bzenkívül a bevezető passzusok nemcsak a földesúri akaratot tükrözik, hanem helyenként azt is megmondják, hogy a törvények régi szokásjog alapján kerültek rögzítésre. így pl. az 1732-ben szövegezett Vas megyei Sági hegy törvényei "... azon hegységnek rígi törvényeibül és szokásibul öszveszedegettetvén articulusokra kiosztattak."

10

8 Ez persze korántsem jelenti azt, hogy egytől-egyig csupa régi szokásjogot írtak volna össze egy-egy ilyen kitétel után. Hiszen az írásba foglalásnak az oka gyakran az volt, hogy a földesúr az általa támasztott újabb ás újabb igényeket beépítse a régi törvények közé. Az artikulusokban régi szokásjogként titulált törvények ellen bizony gyakran panaszkodnak a jobbágyok, mint újonnan bevezetett gyakorlat ellen. A régi szokásjogok írásban való megerősítése legszembeötlőbb a munkácsi Páli hegy 1625-ben történt újra művelésbe vétele alkalmával 107 kiadott törvényeknél. Itt a szőlőművelésre vállalkozóknak adott /igen kedvező/ feltételek ismertetése után következnek a szőlőhegy törvényei, azzal a megjegyzéssel, hogy ezek mind "ususban voltak és vágynák mind ez ideig" a hegyen. Majd a szabályzat 30 pontjának mintegy a felében még külön is kiemelték "Minthogy ez is ususában volt a hegy népének ..." Ily módon joggal gyanakodhatunk arra, hogy a többi pontnál nem egészen egyértelmű az, hogy régente is így volt. E kérdéskör tárgyalását tovább lehetne vinni abban az irányban, hogy milyen elemekből tevődik össze a "régi usus". Gondolhatunk régtől fogva érvényben lévő, esetleg időközben el is avult országos törvényekre vagy olyan régi földesúri követelményekre /elsősorban az adózással kaposolatban/, melyeknek eredete réges-rég homályba merült, régi közösségi határozatokra, s végül azokra, amelyeknek gyökerei a ködös múltba vesznek. Ezek taglalása 41