Égető Melinda (szerk.): Szőlőhegyi szabályzatok és hegyközségi törvények a 17–19. századból.

Bevezető

bem a 16. századra tehető a helységek keletkezésének Ideje. Arra azonban már Belényesy Márta is felhívta a figyelmet, hogy a szőlőhegyek birtoklásával kapcsolatos szabályok ennél feltétlenül - legalább száz-kétszáz évvel - régebbiek. Ennek bizonyítására több példát is említ 14. századi oklevelekből.^ Az elmondottak okán úgy vélem, hogy a hegybéli helységek intézménye sem lehet sokkal későbbi a városi statútumoknál. Minden valószínűsége megvan annak, hogy a 14. századra nemcsak a szőlőhegy használatára vonatkozó szabályok alakultak ki, hanem a szőlőbirtokosok közössége, a helység is, melynek élén választott vezetőség állt: a hegybír

ó és bizonyos számú esküdtből álló IflBÍcsa

. A hegybíró terminus maga is utal arra,hegy a közösség kezdettől fogva jogosult volt nemcsak igazgatási, rendészeti kérdésekben, hanem peres ügyekben való döntésre is. Mi az oka annak, hogy csupán a 17. századtól maradtak fenn írott hegytörvények? Az egyik oknak tekinthetjük azt, hogy az írásbeliség a városokban hamarabb és nagyobb mértékben terjedt el, mint a falvakban vagy akár a földesúri birtokok vonatkozásában. Emellett azonban lehetett egy olyan oka is, hogy a 15. század végéig nem mutatkozott feltétlen szükség - egyik fél részéről sem - a hegytörvények írásba foglalására. A 16. század közismert nagy fordulata a majorsági gazdálkodás előretörése és mindaz, amit röviden a "második jobbágyság" címszó alatt szokás összefoglalni. A földesúri hatalom hallatlan mértékű megerősödése minden téren éreztette hatását. Hem maradhattak érintetlenül a szőlőhegyek sem. Jól példázza ezt az a tény, hogy az eddig ismert artikulusokat kivétel nélkül földesúri jóváhagyással adták ki. Az eddigi kutatás ezt nem tekintette többnek a földterület feudális tulajdonjogának elismerésénél, ami mellett azonban a szőlősgazdák maguk hozták a hegytörvényeket. Amint majd lótni fogjuk, nem egészen erről volt szó. A falutörvények és a hegytörvények között párhuzamot vonva Belényesy Márta úgy vélte, hogy "...míg a falutörvények írásba rögzítése a parasztság jogainak megvédése céljából volt 18