Égető Melinda (szerk.): Szőlőhegyi szabályzatok és hegyközségi törvények a 17–19. századból.
A szövegközlés módjáról
kai fűzettessék, kik vétkesnek találtatnak. - Az bőcsűkben illy forma rendet tarthatnak, egy Szőlő Tőnek Ki törését egy garasra bőcsűlhetik, és egy esztendős oltoványnak elrontását hat Garasra Ítélhetik. De az űdőssebb oltoványnak Ki törésében, és tellyességgel való el rontásában, mind a Gyümölcs fának indulattyát, s* mind annak Mivoltát Szűkség tekéntetben venni, Mert a[ jó indulatu Kettő három, vagy négy esztendős oltovány többet ér az egy esztendősnél, és egy Porgámen, vagy Torsátlan Kőrtvél, tiz Korpa Kőrtvélnélis, azért faját is többre bőcsűlhetni, és ezen bőcsűk csak Kár tételek alkalmatosságával, mint egy büntetés helyet tartassák. Harminczadik Articulus: Mint hogy pedig Némely Helységek ellen Sok féle panaszok voltak, és atták elől magokat, hogy azok gyakorta heltelen ítéleteket tettek, és mégis az ollanokat, ámbár affélék kőzűl egyikének, vagy másikának nem tetszett is Executióban vették, Földes Uraság eleiben nem engedték, Sőt némelkor, ha ki az éránt ellenek Szóllott, megh hurczolták Testében, Ugy erszényében bűntették ollan dologban is ereszkettek, Mely a' Szőlőt, vagy Gyepűn belül való Jószágot nem illette, és az ollatin heltelenségek néha attul is történhettek, hogy Bor közben foltatták az dolgot, annak okáért, hog^ mind helyesebben mind csőndessebben follyanak az Helységben a* dolgok, az Helységek vagy is gyülekezetek reggel józannan tartassanak, Etel után Semmi némű dolgot ne lássanak, Tőrvényt ne tegyenek, és Senkit ne bűntessenek, és hogy az Helységek vagy is Gyülekezetek miatt az Isteni Szolgalatot, Sz. Misét és Praedicatiót el ne mulassák, az Hegybéliek ünnep, ésf Vasárnapokon tellyességgel Helység ne tartassák, Sémit mi a' Gyepűn belül vagyon, vagy tőrtént Hegy Birák magok eleiben ne vegyenek, Semminémű Törvént, akár mely Pörlekedő fél Kérésséreis a' hol Földes Uraság vagyon, annak vagy Tisztének Commissiója nélkül ne tegyenek, a' minémű Tőrvént tesznek gedig, a' mint már főllebb meg Íratott, Minek előtte az Földes Uraságnak, vagy Tisztének referállák executióban ne vegyék, a' szabott büntetések meg vételében mértékletessek legyenek, és ha valaki magát Keminyéttené, a' Birák ellen, és az Articulusok Szerént érdemlett büntetést magán meg nem hadná venni, az ollannak Szeméilét ne Dáncsák, ne Kaladazzák, ne lánczollák, hanem a' Földes Uraságnak vagy hol az nincsen Processualis Szolga Bírónak adgyák bé, és ugy annak assistentiájával az Articulusban rendeltt büntetést, mind a* vétkiert, mind az ellen állásért vegyék meg. Egyszóval Ki vévén az Isten ellen való Káromkodásokat, idegen Kóborlokai, és Kiket lopásban, vagy Paráznaságon éppen rait kapnak senkinek Szemelléhez az Helysegoéiiek hőzzűl ne nyullyanak, hanem mind büntetést, vagy birságot, mind Törvényes Convictionak terhét az gyepűn belül lévő jószágokbúi exequállyák. Dátum Gelse die 27- Mensis January A- 1753. /Egykorú hiteles másolat. OL Festetics-Gersei Pethő cs. lt. P.235. 11.cs./ 142