Varga Imre: A magyarországi protestáns iskolai színjátszás forrásai és irodalma

Evangélikus darabok

BESZTERCE (BISTRIJA - BISTRITZ - NŐSEN) Besztercén a reformáció elteijedése 1550-ig befejeződött. Mikor 1551 —1552-ben Dávid Ferenc az iskola rectoraként itt működött, bizonyára már a lutherista tanokat vallotta. Az iskolaszervezet, a tanítás a Honterus-féle Constitutio szerint folyhatott, az erdélyi szászok a brassói iskolát tartották ekkor mintaszerű intézménynek. Iskolatörvényeket Beszterce számára a Strassburgban tanult Rohrmannus, Gallus készített, aki 1593—1598 között volt rector, s híre Erdély távoli vidékeiről is Besztercére vonzotta a tanulókat. Az iskola patronálója a városi magisztrátus volt, felügyelője pedig a lelkész, ő állított rectort, tanítókat. Az 1596-ból származó szervezet emelte a városi iskolát gimnáziummá, az elemi fölé négy osztályt állítva. A XVII. század közepe felé megnövekszik a felső osztályosok száma. E tájt kapnak szerepet a fegyelmezés, az önkormányzás terén a diák-tisztségviselők. Virágzik az intézmény a század végén is Frank, Johannes (1683—1688) és utódja Schuller, Andreas igazgatósága (1689—1694) idején. Viszont hanyatlás állt be a XVIII. század elején, részben a kuruc mozgalmak következtében. Jelentős szerepet töltött be az iskola életében Schaller, Andreas. Négy évig tanult Halleben, s hazatérve 1745-től Besztercén tanított, 1748-tól 1761-ig igazgatói minőségben. Ez idő alatt a gimnáziumot a hallei árvaház mintájára alakította át a pietizmus és a pedagógiai realizmus ötvözetében. Irodalom: Wittstock, Oskar: Kurzer Abriss der Geschichte des Bistritzer Gymnasiums. Bistritzer Gimnasial-Programm 1851/52. — Fischer, Georg: Geschichte des Bistritzer evangelisches Gymnasiums A. B. bis zum Jahre 1762. Beszterce, 1896. - Kisch, Oskar: Die wichtigste Ereignisse aus der Geschichte von Bistritz. Beszterce, [é.n.]