Varga Imre: A magyarországi protestáns iskolai színjátszás forrásai és irodalma

Református darabok

NAGYENYED 2. Magyar Kurír 1792. július 31.: "M. Vásárhellyen ismét játzodni kezdett az Ifjúság..." [Június 29-én Voltaire Brutusát és a fenti darabot adták elő. Erről a másodikról íija:] "... Két boldogtalan, mert nem nevezhetem érdemesebben, két boldogtalan Ifjú elő áll a többek között és minekutánna más harmadik boldogtalan egy levelet fel-bontó Posta mestert tsúfolt, ötet az Igasság el-titkolójának s az hazugság ki-trombitálójának, ötet interessátusnak, ötet rossz embernek s a t. elnevezi. Én tudom, a Játék természetit miben áll, de a leg élesebb Satirikustól sem láttam, hogy név szerint gúnyoljon valakit. Köntössel, maga viselettel, beszéddel lehet követni akárkit, de nevet adni az embernek, és ötet ez által egy néhány száz néző katzagásának tárgyává tenni, tsak egy Enyedi boldogtalan Jádzót illető Character. Köztünk maradt kérdés legyen, Kedves Kurírom, talám vagy egy Levelit nem trombitáltad ki? Jól tetted, mert ha az is olylyan gondolatokat foglalt magában, amiilyenekkei tellyes vólt a tégedet gunyaló Theátralis Novella, ugy bizony jobb lett vólna annak nem a Postába, hanem a válluba maradnia. Én-is egy voltam a Jádzók közül, egy voltam a Játék készittöi közül-is, de hidd el, kedves Barátom, hogy azon boldogtalan Jádzón kivül egy sem tudta a Játék napjáig ezt a róllad való ügyetlenséget; kétség kivül ö készítette, mert örökké ollyan természetű vólt ö, hogy mással tsúfolódjék. Bérekesztem már hosszú Levelemet ezzel a meg-jegyzéssel. Az Enyedi mostani Játékot fel-nyitotta egy ugyan ott tanuló nevedékeny Székely Ifjú; ki a kötetlen tántzolásban és a testi hajlásban minden mester nélkül már annyira ment, hogy nem tsak az Enyedi futó Theátrumon, hanem más városokon is egészsz helybe hagyással produkálta magát, ha ez nem lett vólna, az Enyedi Játék most nem ért vólna egy pipa dohányt. Ugyan ez az Ifjú rekesztette be a Játékot-is. Ezen játék kohalói közzül kevésnek szállana a Kalitzkából ki-repült tökkel fogott Tzinege madár fejére, mert — illem quo lesa est, horret adire locum." (61. szám 951-952.1.) üt. Vita, 1943. 73. - Magyar Színháztörténet 1962. 81. - Vita, 1968. 157— 159. — Vita, 1968. IgSzó 125. 1792 Ad. Magyar Kurír 1792. július 31.: "Tordán, Déván nem újságok a Magyar víg és szomorú Játékok, amellyeknek szerzői aNagy Enyedi Ifjak..."(61.sz.951— 952.) [A darabokat tehát nagyenyedi diákok szerezték.] Lit. Ferenczi, 1897.70. -Bemáth, 1902.20. -Enyedi, 1972.18,176.