Varga Imre: A magyarországi protestáns iskolai színjátszás forrásai és irodalma

Evangélikus darabok

SEGESVÁR (SCHAESSBURGUM - §IGHISOARA - SCHÁSSBURG) A lutheri reformáció Segesvárott már a XVI. század közepére megszervezte az evangélikus egyházat és iskolát. 1545-ből ismert az első iskolamester Gielius, Johannes. A tanítási anyag és módszer tekintetében bizonyára Brassó, majd Nagyszeben volt a minta, de szegényesebb keretek közt folyt az oktatás. Az alsó osztályok számára egyetlen terem állt rendelkezésre. Az iskola történetéről a XVI. századból alig tudunk többet következtetéseknél. A várhegyen 1607-1608-ban készült el számára az új épület. Az első iskolatörvény 1620ból való: Hartmann, Simon rector szabályzata. Ettől kezdve tekinthető az iskola gimnáziumnak, négy osztállyal. A legfelső osztályt, a Primát a rector tanítja. Teológiát is oktat. A többi osztályban a collaboratorok és a nagyobb diákok tanítanak. 1652 óta tudunk lectorról. Az iskolaév egybeesik a polgári évvel. Vizsgák vannak; a Tertiaban és Secundaban disputatiok. A Hartmann-féle szabályok érvényben voltak az egész század folyamán, sőt a XVIII. században is. Seraphin, Georgius igazgatósága (1669—1677) alatt kiegészítették őket, elsősorban didaktikai vonatkozásban. Neves utódja, Ladiver, Elias (1678—1682) igazgatósága idején az iskola tanulóinak száma nagyot nőtt. Támaszkodva Seraphin feljegyzéseire, folytatta az iskola matriculáját, mely így fontos iskolatörténeti forrás. Ladiver szabályozta a tantárgyakat, a tanulók helyzetét, a napirendet. Lényegében ezt a szabályzatot csak Schenker, Gottfried egészítette ki újabb törvényekkel 1772—1774 közti igazgatósága idején. (Ruíiöka, Vladislav: EliáS Ladiver mladSi. Turíiansky Sv. Martin. 1946. 94.) Nagy eréllyel fogott a tanulmányi rend és a fegyelem megerősítéséhez. Segesvárott azonban a tanítáf színvonala alacsonyabb volt, mint pl. a nagyszebeni iskoláé. A tanerők fizetése kisebb volt, többször meg kellett elégedni alacsonyabb képzettségű tanerővel, a jobbak pedig máshová távoztak. A század végén a rectoron kívül két lector és három collaborator működött az 1792-ben elkészült új iskolában. Irodalom:Schuller, Richárd: Geschichte des Schássburger Gymnasiums. Wissenschaftliche Beilage zum Schulprogram des ev. Gymnasiums A. B. in Schássburg 1895/6. Segesvár, 1896.