Varga Imre: A magyarországi protestáns iskolai színjátszás forrásai és irodalma
Evangélikus darabok
130 EPERJES új Paradicsom folyói locsolják Pannónia kertjeit, elfeledtetve, ami rossz és csúnya, emlékeztetve arra, ami jó. Ez virágzásba hozza az erejében megfogyatkozottat, vize mindaddig foly, míg áll a Parnassus, és gyümölcseit számolgatja a híres Fragopolis ("Durabunt lymphae, fluent sacri latices // Donec Inclyta leget Fragopolis fraga // Dum crescens stabit Parnassus."). Hiába erősködik Invidia, hogy nélküle nincs boldogság, hogy a forrás vize ihatatlan; hiába hívja a Fúriákat, hogy égő fáklyákkal elapasszák, a Geniusok győzedelmeskednek. Apollo is gyönyörűségesnek találja a forrást, a szép fekvésű helyet, iszik a vízből, és égi nektárnak nevezi. Csak Invidia ócsárolja változatlanul. Három oració következik, az első a forrást a paradicsom forrásához hasonlítja, a második a tengerrel, a harmadik a nappal hozza kapcsolatba. Declamatorok beszédgyakorlatai következnének, de az elsőé után üres hely található a kéziratban, a szöveg utána csak a harmadik lapon folytatódik Dialógus 2. felirattal. Szepelői: Studiosus, Paupertas, Apollo, Geniusok és Acclamatorok. A Studiosust egy melódia csalogatja a múzsák forrásához. Kíséretében van Paupertas, útjában Apollo és a múzsák biztatják. Nehéz út után jut el a forráshoz, és boldogsága rövid ideig tart, földre húzza a szegénység. Az egyik Genius vigasztalja, borúra derű jön. Három declamator következik, közülük az utolsó azt a kívánságot (votum) fejezi ki, hogy Phoebus győzze le a szkíta fagyokat, öntözze tiszta vízzel a pannon ifjúságot, hogy dicséretét zengje. A befejező rész a "Peroratio dicta, applicata ad Liberalitatem". Bár a színpadon az igazat homályba takarva mondták ki, napfényre került a patronusok vallás iránti szeretete, istenes életre való igyekezete, a múzsák iránti lángolása, éppen úgy, mint a bőkezűségük miatt való tiszteletük. A víz akkor ér sokat, ha a mezőket öntözi, az arany meg akkor, ha a deáki tudományok kertjét gazdagítja. Öntözzenek hát az adakozások esőfelhői! A darabot sok helyen ének, zene szakítja meg.] 1668-1669 E 20 3 BILIBALDJSTROBJUS. Ms. Mártoni drámagyűjtemény 141b—142b. [Címe:] "Dispositio Actus pro Festő Galli Bilibaldjstrobjus". (Id.) "Partis primae Inductio. Indorum Orientalium Rex de Tubán Mammalucarum potentissimus, Hollandis eo digressis, omnem Palatii sui exhibuit splendorem, qui alias inter delicias ac voluptates conclave viderunt caveis undique repletum, in quorum unaquaque Gallus sedebat. Hos, inquit ille, alít haec voluptatis gratia, ut eos subinde pugnantes intueatur." [Három felvonás, a második után "Interscenium de mulieribus contra viros, quibus habenas velint dare Vei de milite et Rustico alternatim sibi servientibus."
