Staud Géza: A magyarországi jezsuita iskolai színjátékok forrásai, I.
A magyarországi jezsuita iskolai színjátékok forrásai
27 díthatnánk magyarra "évi beszámolók"-nak, vagy "évi jelentésekének. A már idézett Reguláé Sooietatis Jesu 1580. évi szabályzatának De literis annuis című fejezete is elsősorban erre vonatkozik, a História Domusok csak azért kerültek ott szóba, mert az egyes kollégiumok évi beszámolói nélkül nem lehetett volna az egész provincia eseményeit összefoglaló referátumot Róma számára elkészíteni. A História Domu s tehát előfeltétele volt a Litterae Annua enak. Ezért is tévesztik néha össze a Litterae Ann uaet. a Hvstoria Z?owwsokkal. A Congregatio Generális 1581. évi határozata kimondja, hogy egy-egy provincia egész területén működő valamennyi rendház tevékenységéről évenként összefoglaló jelentést kell készíteni és Rómába küldeni. Ennek megfelelően az egyes rendházak évi beszámolóit a provincia székhelyén, a mi esetünkben Bécsben, némileg lerövidítve összesítették és két /később több/ példányban lemásolták. Az első példány Rómába került, a második /illetve többi/ példányt a Provinciális irattárában őrizték. Hogy az idők múlásával miért kellett több példányt készíteni, annak magyarázata abban rejlik, hogy a Litterae Annuae nemcsak a Generális és a Provinciális tájékoztatását szolgálta, hanem tartalmával minden rendháznak, illetve a rendtagoknak is meg kellett ismerkedniök. Ezért szövegüket 1581-től 1614-ig, 29 kötetben folyamatosan kinyomtatták, ezeket szétküldték s így olvasásukhoz mindenki hozzájuthatott. 1614-ben a Litterae Annuae kinyomtatása azonban abbamaradt, minden valószínűség szerint azért, mert az időközben megszaporodott
