Staud Géza: A magyarországi jezsuita iskolai színjátékok forrásai, I.
A magyarországi jezsuita iskolai színjátékok forrásai
24 A Sahol a című fejezetnek egyébként ugyancsak megvan a konvencionális beosztása, amelyhez a króniakírók általában következetesen ragaszkodtak. Mindenekelőtt közlik a növendékek számát, többnyire kiemelve, hogy közöttük hány gróf, báró és köznemes található. Egyes esetekben a létszámot osztályonként is megadják. Ezt követően felsorolják, hogy a Rhetorica, tehát a legfelsőbb osztály végzett növendékei közül hányan választották a papi hivatást, sőt azt is feltüntetik, hogy ki melyik szerzetbe lépett. Ezután kerül sor a Schola-fejezeten belül a declamációk és színjátékok felsorolására a Rhetoricán kezdve lefelé. A declamációkat többnyire csak általánosságban említik meg, mint a két felső osztály /Poésis és Rhetorica/ rendszeresen évente többször ismétlődő, nem színjáték jellegű gyakorlatait. A színjátékok témáját vagy címét viszont megadják, feltüntetve azt is, hogy melyik osztály játszotta és melyik kapott közülük praemiumot. Végül mindig nagy gondot fordítanak a közönség soraiban megjelent patrónus, mecénás és más előkelő szer mélyek felsorolására. Olykor a színpadra, díszletre és jelmezre vonatkozó utalások is találhatók ebben a fejezetben, mint ahogy gyakran megemlítik a játékalkalmakat és az előadások helyét is. A Schola-fejezet legfontosabb része azonban az előadások felsorolása és körülményeik ismertetése, ami önmagában is jelzi a színjátékok fontosságát a jezsuiták tanítási rendszerében. A darabok témáját vagy címét többnyire valamilyen mon-
