Staud Géza: A magyarországi jezsuita iskolai színjátékok forrásai, I.

Bevezetés a magyarországi iskolai színjátékok forrásaihoz

14 színjátszás, zene, ének, tánc, képzőművészet, sőt még technikai tényezők is, amelyek együttesen alkotják azt az egységet, amelyet "színjátéknak" szoktunk nevezni. A színjátékot alkotó tényezőknek ezt a szerves kapcsolatát csak részben hozza létre a rendező, mivel az a színjátszás természetéből folyik, olyannyira, hogy a színpadi produkció, komplexitása ellenére, a közönség szemléletében is mindig egységes műalkotásként jelentkezik . Az elmondottakból logikusan következik, hogy a színjáték komplex jelenségének vizsgálatához a színháztörténésznek is komplex módszerekre van szüksége, amelyekkel egyrészt elemezni tudja a színjáték egyes tényezőit, de ugyanakkor egymás hoz való kapcsolatukat és a jelenség egészében betöltött funk ciójukat is. Ez az a sajátos színházi filológia, amely a szín játék minden összetevőjére kiterjed. Ami már most az iskolai színjátékok feldolgozását ille ti, vizsgálni kell a színjáték összes komponenséit, a drámák szövegétől kezdve /amennyiben ilyen fennmaradt/ az előadás körülményein /alkalom, hely, idő, szereposztás, nyelv, rendező, szcenika, zenei elemek stb./ keresztül a közönség összetételéig és magatartásáig, s mindezekből együttesen kell levonni az iskolai színjátékok jellegzetességeinek és társadalmi szerepének végső következtetéseit. A fennmaradt iskoladráma-szövegek önmagukban már csak azért sem alkalmasak ilyen irányú vizsgálatokra, mert mint később látni fogjuk, az egyes kollégiumok kéziratban vagy nyomtatásban fennmaradt drámaszövegei, a nyom-