Huszár Gál: A keresztyéni gyülekezetben való isteni dicséretek és imádságok. III.

A SZEÉNTE GYHAZ5 AM V A T Ó tcn az mi voltunkat nagy gyarlofagunkat, mclly minden dolgainkBiriad lelkűnket es mi tettünket, felfeges Itten tarts meg gonofjtul minden ellcnfegtől, Adgyad valhattuc az igaz hűtet, hogy legyűnc te orlja^od. Mert teged vaflunc &c. Az hitctlencc es kegyetlenec felfeges Itten fcmmincc velicazte fjent igédet, Azcrt űidőzic te hiueidct /oc kűlőmb-kűlőmb keppen. Nc hadgy tetőled /Vagy áruafagban es nyaualyahan felfeges Itten nekűne igcrted,hogy tc minket nem hagytz, Keiűnc legy velűne es Ijent Lelkeddel íjműnket vigaf;tallyad. Mert teged vallunc &c. Sokf;ormi lelkűnc meg keícrcdic felfeges Itten, mert nintfen neki adz.ig batorfaga, míglen tetőled nem fe^ítetic mennyei íegítfeguel. Nchad?y tetőled &cc. ~ Bizuán kőnyőrgűnc moftan teneked felfeges Itten hogy te vifellyed minden gondainkat, lol tegy mi velűne mint fiaiddal Ijűkíegunc ideien. Alerr teged &c. Uiucret neked felfeges Itten es mi Vrunknac