Huszár Gál: A keresztyéni gyülekezetben való isteni dicséretek és imádságok. III.

1036 83 A 2. helyen lévő antiphona után a következő, psalmusokra vonatkozó utalás olvasható: „Psal. I., II., III. etc." (I, 338a), melyek a hétfői prímában vannak (I, 16a; 18a; 20b). 8

4 A harmadik, himnusznak nevezett ének Zachariás éneke, melynek címHymnus ad nocturnum Ecclesiae (I, 144b). 85 A Hostis Heródes impie kezdetű himnusznak két fordítása is szerepel vízkeresztkor, a második forditás dme: Mégis azon hymnus rövidebben (I, 222a). 86 A hatodik helyen lévő himnusz címe: A Krisztusnak kínszenvedéséről való hymnus (I, 236b). 87 Egyazon (Chorus novae Hierusalem kezdetű) himnusz két forditasa, a második ame.Azon hymnus másképpen (I, 267a). 88 « A Magniflcatta való antiphona a Hollal reggel,húsvét napján kezdetű, „amint a reggeli dicséretben megtalálod" (1, 268a). 89 A második helyen lévő antiphona címe: Más antiphona a Magnificatra, avagy a psalmusokra (I, 298b). 9

0 A Magnijicat helyébe való dicséret a Szentháromságról (I, 329b): ez az Üdvözlégy örök Atyaisten kezdetű gyülekezeti ének. 91 ~ Huszár Gál a Jézus Krisztus, kit az Atya váltságunkra elereszte kezdetű benedicamu ,ra utal (I, 333b), mely a hétfői prímában (I, 22b), az adventi vecsernyében (I, 151b), a karácsonyi 1. vecsernyében (I, 158b) és karácsony hajnalban (I, 165a) is megtalálható. 9

2 UNGHVÁRY Antal, 1934,85,127-130. 9

3 RMNy 154; JÁNOSSY Lajos, Az evangélikus liturgia megújhodása történeti és elvi alapon, Bp.,1932, 150-152. 9

4 RMNy 355; SCHULEK Tibor, 1939, 163. 9

5 KEMÉNY Lajos, Huszár Gál életéhez (Kassa város jegyzőkönyvéből), in Történelmi Tár, 1890,197. 9

6 WA (WeimarerAusgabe), 12,205-220. Legrészletesebben CSOMASZTÓTH Kálmán, 1955, 342-348; FERENCZI Ilona, A lutheri liturgia hatása 16-17. századi istentiszteleti rendünkre és annak nyomai századunkban, in Tanulmányok a lutheri reformáció történetéből, Bp.,1984, 90-95. BENEDEK Sándor, A magyarországi református egyház istentiszteletének múltja c. művében (örisziget, 1971, 26-27.) tévesen Lavater zürichi agendájából vezeti le Huszár Gál istentiszteleti rendjét. Nem tudjuk, NAGY Géza milyen tények alapján jutott arra a következtetésre (Fejezetek a magyar református egyház 17. századi történetéből, Bp, 1985, 29), hogy „a Felső-Dunamelléken az egyszerűségre hajló Bornemisza Péter ágendája képviseli a lutheránus típust, a Luther hagyományaira építő Huszár Gálé pedig a reformátust." 9

7 WA, 19,72-113. 98 Huszár Gál a mise bevezető részét ezután elhagyja.