Huszár Gál: A keresztyéni gyülekezetben való isteni dicséretek és imádságok. III.

ISTENI BIC1UITIC. CXX nyuc es firattyuc re^i hitlen (egünket, mindcfjentfegűnkct moftan vgy vtallyuc, mint fert cím cífegnnket. Fordíts haragodat már á pogan nemzetre, kic nem hifinec teged óróc iduófle^ekre, hadd efmericnec-meg teged leíus Chriftus, óróc vefjcdelmekre. Ezec cijcl nappal fjolgainac az baluannac, tifiteíTéget teíjnec az czalard Makhumetncc, io ficreri tíeieket nem tulaydoníttyác, neked igaz Iftennec . Czac hallaniais neuedet nem akariác, te fienc halálodat neuetic es káromlyác ,á Sidockal egyűr az tc fient igédet pógdófices czufollyác. lambor vén nepeket 5c tifitelni nem tudgyác, az czeczemóknckis egy fiallat nem cngedncc, rcttenetefícguel nagy kegyetlen feguel okot fiáb/yárá hannyác. 1 ifjtelfeget femmit óc az vénnec ném teíjnec 0 igyermec fjulókón femmit nem kőnyórűlnec, foc gyermek-ágy-beli afljoní-állatot az lo hátra •onánac, Ektelcnfegekct befielleni nem meriác, mert foha hirrelis ez elótt nem hallottuc , hogy mind az ég az fold reaioc nem fiakad , azt minnyaian Ciudallyuc. h ij Gyenge