Huszár Gál: A keresztyéni gyülekezetben való isteni dicséretek és imádságok. III.

fSTEÜf feíCXERttEC; X éslcfus Vrnnkat kegyes meg valtonkat, Szent Lclec VR Iftent mi bólts tanítónkat, óróc cggyeííeget bizony Iftenfcget. AZ VR JSTENNEC VALÓ HA* U adás es kónforges, ki a^ Euangeliomnac Világos tudomány a altal éppit bennünket oróc életre. Mtlly diczeretet ackor fícktunc entkelni, mikor d köjjeg á predicaciora Öjiue gyülekezik , Starai r Mihályé. Ali adafunkban , rolád emlckezűne? kegyelmes Iftenűnc tegcdet tif;telűnc tc nagy io voltodért cl fel magaíjtalunc, hafjontalan íjolgac mert ezzel tartozunc. Hayts le füleidet, erts-meg kérefűnket, miedes litenűne ne nézd bűneinket, tií;ta íjiuel kérűnc mi kónyórgefűnket, vedd hozzád VR Iften eíédezcfűnkct. Gericzd - fel igednec pereimét lelkűnkben , íjent Lelec lftennec fjentfegét fjíűunkben, adgy igaz értelmet bewféguel elménkben, teC i; ged