Huszár Gál: A keresztyéni gyülekezetben való isteni dicséretek és imádságok. I.

INEKLESEC. XXXIII En vram Iftenem ha en azt tó ttem: haalnokíag vagyon az en markomban. Ha annac á ki en velem bekeuel lakott gonoj^c töttenvcs ha meg ellenfegemetis ingyen meg nem mentdttem, Kergeíle az ellenfeg az en lelkemet, elis ^rie , es az en eletemet á főidre tiporia : es az cn tijjteflegcmet porba heuertelle. TamaJgy foi VR Iften nagy haraggal , err.elkcdgycl föl az en cllcnfcgimnec haragioc ellen: es forkcnny fól mellem az itclctre ,mcllyet parantíoltak Es a nepekncc ferege te koYnyüled fog allani: Es annac okaert tery ífmeg á te magaíT Jjekedbc. AZ VR Iífcn iteli meg a nepeket , itelly meg engemet VR Itten K az