Huszár Gál: A keresztyéni gyülekezetben való isteni dicséretek és imádságok. I.
ENEKLESEC. XX VÍIIÍ: tam, mert beteg vagyoc, gyógyíts meg Vram engemet, mert meg haborodtanac az en ezenttyaim , Sőt meg az cn lelkcmis igen meg háborodott. Meddig hallaljtod Vram az en meg fjabadolafomot? Mikorra fogom látni á te vigafjtalafodat i Tcry hozza'm Vram , cs íjabadits meg az cn lelkemet, Iduozíts engemet a te irgalmallágodcrt. Mert az halaiban nints te rolád emlekczet, esá koporfoban ki diczér tegedet? Legy velem VR Iílen es fegíts meg engemet az en keferúfegemben. I eríts meg engemet es otalmazz meg. Mert ha azt nem teljed, cl kelly énnekem vcí;ncm. Halgaíd meg V ram Iften az en panaljolkodafomnac íjauát cs tekents meg az en foc kőnyőrgefemet , cs téríts el rólam az en ellenfcgimet, kic nem foc hija, hogy immár engemet ketfegbe nem eytőttencc. Ments meg engemet cn lftencm minden keferűfegtől, á te fjerelmes íjent fiadért, ami Vrunc iesvs christvsert, Amen. Jmm.ir d Capitulom kÓuct&zjc , <} mint Annec előtte V If napi an V.ilo fent egyházi Jsolgalatban rnrg mutattuc. .Annac Vtanna tílym RE STONSOR,10M0T, mondm. I Aldgyuc