Huszár Gál: A keresztyéni gyülekezetben való isteni dicséretek és imádságok. I.

eneklesic. XXVIII R. Itten a te nagy haragodban ne fedgy meg engemet-' Es ateharagodban nc oftorozz engemet, Ko'nyoVűlIy en raitam Vram , mert beteg vagyoc: Gytfgyíts meg VR Itten engemet, mert meg rettentenec az en ezonttyaim. Az en lelkcmfs igen meg rettent: Tc ked ig Vram míg kefel? Tery hozzam VRam , J^abaditsmeg az en lelkemet: Tarts meg engemet a te irgal mafla godert. Mert nintfenaz halaiban ki te rolád emlekezz^c: A koporfoban kiezoda diczer uesiedet. o El farad tarn az en fohazkodafomban, el neduefitem agyamoc kőny hullataíimual: csen nojjolyamot el atttaramínafimual. H El