Huszár Gál: A keresztyéni gyülekezetben való isteni dicséretek és imádságok. I.

fj r. e g v f. l t« Hogy íteletet tegy az aruanac es a JJegennec: Ne kegyetlenkedgyec tömb o raytoc a földi ember. Diczöfeg legyen Atyanac zc

# E PSALMVSBOL VALÓ IMÁDSÁG. Ellenfeginkitc es á tyannujoknac ellenei g^SAfcTSlIcrt tauozol Vr Iften ollyan mcflíe tóSKCSf^Plónc? Míert reytózcl cl á mi kcfcrűfeBB^K3|igűnkncc ideien elóttúnc? Bezzeg foc Sjtíx^ílW nyomorufagot íjenucdnec á te íjegenyid az iftentelcncktűl. Kic az ó f;iuekncc kiuanfagiban diczekcdnec.es azt vélic őmagokban hogy az 5 dolgokra nem ncílj, es tellyefteguel el feledkeztel rolunc. ómagokat áldgyác, tegedet kedig átkoznac: Sem te veled fem embereckel nem gondolnac, Nemis fclic á te íteletedet. Hazugoc, czalardoc, az egyigyűeket meg czallyac, tórbe cytic a íjegenyeket, cs minden fele infeggel vgy iatullyac, mintha femmi kózód nem volna bozzaioc. Tamadgy fol azért VR Iften, emeld fol á te kezedet, ne fcledkezzel el mindeneitől fogua a íjegenyckról, cs nc'fjenucdd cl á foc karomla fok a t [102]