Fekete Gézáné (szerk.): A Magyar Tudományos Akadémia tagjai, 1825-1973

Útmutató a kötet használatához

Vili Tagság Csak a tagválasztás időpontját közöltük. Ha a választás időpontja után nem áll zárődátum, a tagság az élőknél jelenleg is fennáll, az elhunytaknál pedig azonos az elhalálozás dátumával. Ha az akadémiai tag más tagsági kategóriába lépett át, ak­kor sem alkalmaztunk záródátumot, mert természetes, hogy az előző tagsága az uj tagsági kategóriába való választásáig volt érvényben. A tagválasztás időpontja után csak abban az esetben tettünk zárődátumot, ha az akadémiai tagság valamilyen oknál fogva (lemondás, kizárás) megszűnt. A belső és külső tagok elnevezés változásait, valamint az akadémiai tagság­nak az alapszabály szerinti számszerű alakulását a 3.sz. melléklet tünteti fel. A belső tagok megválasztásuk időrendjében összeállított névsorát az 1. sz. melléklet tartalmazza. A tagsági kérdések során külön ki kell térnünk az Akadémia 1949. évi á t­szervezésével kapcsolatos tagsági problémákra. Az átalakulás során az Akadémia az 1949 előtt választott régi tagok egy részének továbbra is megállapította a tagságát, más részét a formális jogokkal rendelkező tanácsko­zó tagok kategóriájába sorolta. Ez utóbbi tagsági megnevezést az 1949. évi alapszabály iktatta be a tagsági formák közé, továbbá kimondta, hogy a tanácskozó tag a jövőben ismét megválasztható levelező vagy rendes tagnak. Az 1956. évi alapszabály a tagsági formák felsorolásánál már nem emliti a tanácskozó tagokat, csupán a "Vegyes intézkedések" c. fejezetben tesz említést arról, hogy az Akadé­mia tanácskozó tagjai továbbra is használhatják címüket. Ez a megfogalmazás sze­repel a tanácskozó tagokra vonatkozóan minden további alapszabályban egészen 1970-ig. Az 1970. évi alapszabály már semmilyen vonatkozásban nem tért ki a ta­nácskozó tagok kategóriájára. Az átalakulás változást hozott az Akadémia osztályszervezetében is, igy ke­rült sor többek között a Nyelv- és Széptudományi Osztály Széptudományi Al­osztályának a megszüntetésére (MTA 1949. évi alapszabálya 49.§.4. bekezdés), mely körülménynek tagsági vonatkozásai is voltak. A Széptudományi Al­osztály keretein belül fejtették ki tevékenységüket az irodalomtörténészek, irók, költők illetve egyéb művészeti ágak képviselői. Az Akadémia az irodalomtörténé­szek egy részének megállapította továbbra is a tagságát, más részét a minden osz­tályra vonatkozó gyakorlat értelmében a tanácskozó tagok közé sorolta. A Szép­tudományi Alosztály ezek után fennmaradó további tagjainak tagságát - a jegyző­könyvek tanúsága szerint - az Akadémia megszüntette a művészi működésűkre való hivatkozással, jóllehet ezeknek a tagoknak a tevékenysége nem minden esetben kor­látozódott tisztán művészi működésre. A Széptudományi Alosztály megszűnése folytán törölt tagságokat az egyes neveknél szöveggel jelöltük. Továbbá az 1949. évi átszervezés során minden osztályra kiterjedően néhány akadémiai tagság az ország illegális elhagyása, ellenséges politikai tevé­kenység illetve bírósági Ítélet miatt - egyéb lezáró döntés hiányában - megszűnt. E körülményt a megfelelő neveknél jeleztük. Az ujjáalakult Akadémia a későbbiek során néhány akadémiai tag esetében a tagságukból való kizárásra, felfüggesztésre hozott határozatot. Mig 1949 előtt a kizárás tényét csak a kizárás dátumának a feltüntetésére korlátoztuk,

Next

/
Thumbnails
Contents