Fekete Gézáné (szerk.): A Magyar Tudományos Akadémia tagjai, 1825-1973

Útmutató a kötet használatához

X főtitkár, a 4 osztályelnök, a 4 osztálytitkár, valamint a 4 osztály által 3 évre választott 4 belső tag, s az osztályonként ugyancsak 3 évre választott l-l gazdasági szakértő, összesen 31 tag alkotta. 1948-ban ez a létszám osztályonként l-l belső taggal bővült. Az Igazgató Tanács és az ezzel kapcsolatos tagság az Akadémia újjászervezésével megszűnt. A tisztség elnevezések változását a 4. sz. melléklet foglalja össze. A tisztség megnevezésénél mindig a korabeli elnevezéseket alkalmaztuk. Egy néven belül a tagságra és a tisztségre vonatkozó adatok kronológikus sorrendben követik egymást. A tisztségre való választás dátuma után záródátumot is jelöltünk. Ha az akadémiai tagot ugyanarra a tisztségre egymás után többször megválasztották, akkor a közbeeső periódusok kezdő és záródátumát nem tüntettük fel, csak a tisztség elfoglalásának kezdő és a tisztség betöltésének legvégső dátumát. Ha a tisztség záródátumára konkrét adat (elhalálozás, lemondás, magasabb tisztségre való választás stb.) nem állt rendelkezésre, akkor zárődátumként a következő tisztségviselő megválasztásának kezdő dátumát jelöltük meg. Ha a tisztségre való választás dátuma után nem áll zárődátum, akkor a tisztség a jelenben is fennáll. 1945-ig a tisztségek zárődátumát csak az évszám megadására korlátoztuk. 1945 után, tekintve, hogy az anyag egyre inkább nagyobb érdeklődésre tarthat számot, a zárődátumnál az év mellett a hónapot és a napot is közöltük. Az alapszabályok értelmében hivatalból igazgató tagok és elnökségi tagok tisztségét külön nem emiitettük. Székfoglaló Az MTA tagjainak székfoglaló kötelezettségét első izben az 1832. évi 3. nagygyűlés (VIII. 28-IX. 7.) mondta ki, mely szerint minden újonnan választott rendes tag eredeti értekezés felolvasásával köteles elfoglalni székét. A levelező és a tiszteleti tagok ilyen irányú kötelezettségét csak az 1841. évi 12. nagygyűlés (VIII.26-IX.5.) határozta meg. A továbbiakban változást az 1869. évi alapszabály hozott, mely a székfoglaló előadás megtartását csak a rendes és levelező tagok esetében tette kötelezővé, a tiszteleti tagok esetében nem. Ebben a kérdésben ez a gyakorlat áll fenn a mai napig. A fentiek értelmében az 1870 után választott tiszteleti tagokon kivül 18301841 között mintegy 200 akadémiai tag nem volt köteles székfoglalót tartani. Továbbá az MTA Almanach szerkesztési gyakorlata alapján (rendes tagok - megválasztott rendes tagok, levelező tagok - megválasztott levelező tagok) bizonyitható, hogy a későbbiek során mintegy 70 akadémiai tag nem tartotta meg székfoglalóját. Mintegy 40 esetben pedig a rendelkezésünkre álló nyomtatott és irattári akadémiai és egyéb bibliográfiai források alapján nem sikerült hitelt érdemlően megállapítani, hogy az illető tagok eleget tettek-e székfoglalói kötelezettségüknek. Ennek megállapításában problémaként jelentkezett, hogy az egyes folyóiratok szerkesztési gyakorlata nem minden esetben tüntette fel, hogy a közölt tanulmány székfoglalóként hangzott el.