Fülep Lajos levelezése VII.

Levelek

is volt 2 for.[int] - ki fizette? Nem kell magamfélivel jótékonykodni, van elég ráutalt. Hogyan fogom viszonozni? Nyomban végiglapoztam a számokat (majd gondosabban is végig megyek rajtuk), eddig egy verset olvastam el (A sárga fal

2 - csak várkonyi szót tudok rá mondani: kórságos) és mivel a véleményem óhajtja róla, a Maga cikkét' - és mivel a véleményt óhajtja, meg is írom. Érdeklődéssel olvastam, mert érdekes is, tanúlságos is - tárgya szerint is, a gyökeresen megváltozott valóság miatt, írója szerint is, t. i. amiatt, hogyan látja az utánunk jött nemzedék azt a valóságot. Nos, meg kell mondanom, hogy leglényegében a látásmód nem változott, mintahogy gyökerében maga a valóság se változott, már nem is változhat, mert már nem igen maradt belőle, ami megváltozhasson. Akik arról a valóságról beszéltek akkor és beszélnek ma, mint Maga is, kétféle valóságról beszéltek és beszélnek: mi, néhányan, nagyon kevesen, az ormánsági magyarságról beszéltünk, mert nekünk az ormánsági magyarság volt fontos, az, amelyik a nyelvet, szokásokat stb. stb. produkálta - mások, sokan pedig számokról, statisztikai adatokról beszéltek és beszélnek, arra való gondolás nélkül, hogy mi van a számok mögött. Egy bizonyos: nem az ormánsági magyarság, amely már alig van, annyira alig, hogy van-nak már nem is mondható. Akkor, amikor mi elkezdtük mondani azt a valóságot, éppen azzal hazudtoltak meg minket - mert meghazudtoltak! -, pd. Kovács Alajos, a Statisztikai Hivatal főigazgatója,

4 hogy fejünkre olvasták a csalhatatlan számokat, és kimutatták, hogy x faluban ma is 40 gyerek jár az iskolába, csak azt nem mondták, hogy belőle 3 ormánsági, a többi bevándorolt. Lehet, hogy kitűnő fajta, talán különb, mint az ormánsági, nem vitatkozom róla, nem volt még hozzá az a néhány század, ami megpróbálná - csak éppen nem ormánsági, ami, persze, lehet közömbös, mint ahogy lehet nem közömbös; nos, nekünk nem volt az. Az akkori „kormánynak, uralkodó politikának" közömbös volt, és ezért nem tudom, honnan vette, hogy „szívesen támogatta stb. a kérdést" - ellenkezőleg, hazaárulónak bélyegzett bennünket, pd. Nagy Ferenc

5 is, megmutathatom, amit rólam írt, s van sok más! Tehát igen messze járunk egymástól. Nem részletezhetem, hosszú volna - ha érdekli, alkalmilag szívesen mondok róla még egyetmást élőszóval. Magáról a lapról a 8 szám átlapozása után változatlan az előző levelemben írt jó véleményem, csak hát itt is elmondhatom - tudom, hiába -, kár, hogy nincs magyarúl. Hogy mi és miért, szintén csak élőszóval mondhatnám el, ha érdekli, szívesen. Ismételt köszönettel és levele

6 után különösen együttérzéssel

7 Fülep Lajos Magántulajdonban. Megj. Tüskés Tibor: Kedves Professzor Úr. írások Fülep Lajosról. Pécs. 1995. Pannónia Könyvek. 146-147. Kézírás. Címzés: Tüskés Tibor főszerkesztő, tanár úrnak Pécs József u. 13. Feladó (bélyegző:) Fülep Lajos Budapest II., Széher út 22 Tüskés Tibor ld. 2546. sz. 'Ld. 2520/1. 2 Pákolitz István (1919-1996) versére utal. = Jelenkor, V. évf. 2. sz. 131-132. 3 Tüskés Tibor: A kamasz falu. = Jelenkor, 1962. V. évf. 2. sz. 213-223. 1 85