Fülep Lajos levelezése VII.

Függelék

3253. FÜLEP LAJOS - SEBESTYÉN JENŐNEK Baja, 1924. II. 12. Kedves Barátom, ma kaptam lev.[elező] lapod - kedden - így a ,jövő hét szerdájáig" még csak megírhatom válaszom, de hogy akkorára megkapod-e, nem tudom. Mindenekelőtt: engem igen kínosan lepett meg a közlemény

2 a K.[álvinista] Sz.[emiéjben. Nem gondoltam, hogy információmat így fogjátok felhasználni, mert ha gondolhattam volna rá, szóvá se tettem volna a dolgot. Én felhívtam a Te figyelmedet az e.[gyház]m.[egyei] j.[egy]zökönyvekre általában, mint amikben jellemző adatok vannak arra, hogy a mi egyházunk a maga erejéből, idegen segítség nélkül minden feladatának jól megfelelhetne."' Erre Ti az egyetlen solti e.fgyház]megyét pécéztétek ki és pellengéreztétek ki. Én magam is ehhez az e.fgyház]megyéhez tartozom, az esperest

4 igen becsülöm és szeretem s végtelenül kínosan érint, hogy akaratlanul éppen én szereztem neki kellemetlenséget. Mert abban a formában, ahogy Ti a dolgot föltálaltátok, bizony nagyon kellemetlen - s most még tetejébe az esperes rekriminációja! En tehát azért a közleményért, így, ahogy van, semmi felelősséget nem vállalhatok s magam vele nem azonosíthatom s érte a placcra ki nem állhatok. De nemcsak ez: nagyon kérlek, hogy ha már nekem is ezt a kellemetlenséget megszereztétek, ne szolgáltassatok ki engem és ne tegyetek ki annak, hogy az esperesem rám megharagudjon. Amit én írtam, bizalmasan, diszkréten írtam - ismétlem, nem denunciáció volt, hanem a figyelem ráirányítása bizonyos jelenségekre általában. Nem szabad tehát olyan következménnyel járnia rám nézve, hogy Ti engem elárultok az esperesemnek, aki méltán megharagudhatna rám, mégha akármilyen ártatlan vagyok is a közlés módjáért és formájáért. Ha már olyan módon írtátok meg a dolgot, amibe én nem egyeztem volna bele - vállaljátok a következményeket is, amelyek rátok nézve semmi esetre se lehetnek olyan kellemetlenek, mint rám nézve. Kérlek, beszéld meg mindenkivel a dolgot a szerkesztőségben, aki a dologról tud, hogy engem, mint forrást a világért se áruljon el senkinek. Elvégre az e.[gyház]m.[egyei] j.[egy]zőkönyvből nélkülem is vehettétek az adatokat. Legjobb szeretném, ha valahogy elsimítanátok; Nekem egyébként, a j.[egy]zőkönyv most nincs a kezemben - éppen tegnap vitte el egy presbiterünk. Mire visszaszerezném, még később lenne s még nagyobb késéssel menne el a levelem. Az általam említett adatokat a feltettem helyen megtalálod a j.[egy]zőkönyvben - amikre az esperes hivatkozik, lehet, hogy kikerülték a figyelmem, én nem emlékszem rájuk. A segély-felemelés tudtommal, csak 1924-re történt. A püspöki hivatalban bizonyára megtalálod a solti e.[gyház]m.[egye] j.[egy]zőkönyvét. Ha még lehetséges volna, legjobb lenne úgy véget vetni a dolognak, hogy a közlemény nem a solti tractusra vonatkozott - hiszen ezek az adatok többé-kevésbé minden e[gyház]m.[egyé]-ben ugyanazok, (igaz, hogy a dunavecsei dolog ismertetőjel - de ezt talán el lehetne választani...) Mindenesetre az a fő, hogy amennyire lehet, simán és szépen intézzétek el és ne tegyetek engem még szerencsétlenebbé, mint amilyen már vagyok. Én mindenért, amit írok, fe593