Fülep Lajos levelezése VII.

Levelek

' A Gyulai Állami Levéltár fölevéltárosa. 7 Szíj Rezső (1915-2006) művészeti író. könyvtáros, szerkesztő, ref. lelkész. Sáfrán Györgyivel együtt publikált Kner Imre levelezéséből (= lt 1961. 2. sz. 155-167.). A közlemény elején idézetként FL-nak Kner Imréről mondott szavai olvashatók. * Sáfrán Györgyi (1911-1985) irodalomtörténész, 1948-tól a MTAK munkatársa. "Szántó Tibor (1912-2001) tipográfus, szakíró. 1962-1990 között a Helikon Kiadó művészeti vezetője. 1

0 Kner Imre: A könyv művészete. Rádióelőadás 1940. VII. 10-én. Szövege Kner-magánkiadásában megjelent a könyvnyomtatás feltalálásának 500. évfordulójára. Ld. még 3286. sz. 1

1 A levelezéskötet elején Szabó Dezső 9 levelejelent meg; FL ezt sokallta. 1

2 Balázs Béla ld. 2901/1. régi kapcsolatban volt Kner Imrével. 12 munkája jelent meg Knerkiadásban, valamint Lukács György róla szóló kötete: Balázs Béla és akiknek nem kell. Gyoma. 1918. 1

3 Kozma Lajos (1886-1948) grafikus, iparművész, építész. Ő készítette a Kner-kiadványok fametszetes díszítményeit. Az ö tervei alapján épült meg Kner Imre gyomai lakóháza, a mai Kner Nyomda Múzeum. Nem tudni, mire utal a „Selmecbánya". 1

4 FL 1910-ben levelet írt Lukács Györgynek Firenzéből, amelyben egy magyar filozófiai folyóirat tervét veti fel. Lukács csatlakozott a vállalkozáshoz, harmadik szerkesztőként Hevesi Sándort hívták meg. A Szellem-et eredetileg évi 3, egyenként 8-10 íves füzetként tervezték kiadni, de összesen kettő jelent meg 191 l-ben, részben az előfizetők csekély száma, részben a külföldről való szerkesztés nehézségei miatt. 1

5 A Szellem c. folyóirat 1. számát a Kner-nyomda nyomtatta. Kner Imre akkori ízlése szerint reneszánsz iniciálékkal tervezte meg a címlapot. Rajzát FL áthúzta és ráírta: ..Amelyik nyomdász pedig csak betűvel nem tud szép könyvet csinálni, úgyse lesz nyomdász soha.". Knert először megdöbbentette a kritika, utóbb azonban elgondolkodott rajta, s olyan „poforf'-nak tekintette, amelynek nyomán egész munkásságának szelleme megváltozott. Kner Imre: A tipográfiai stílus elemei. Gyoma, 1933. c. művét a következő dedikációval küldte el FL-nak: „Fülep Lajosnak mint fogékony tanítványa Kner Imre. Gyoma, 1933. V. 17. egy régi 'pofon' emlékére." Ld. még 3151/2. "'A Kner Klasszikusok. (A magyar költészet remekei Balassitól Tompáig.) Összeáll. Király György. Gyoma, 1921. 12 kötet. 1

7 Monumenta Literarum. A világirodalom kisebb remekművei legkiválóbb fordítóink új fordításban. Szerk. és sajtó alá rend. Király György. A könyvdíszeket tervezte Kozma Lajos. Gyoma, 1921-1922. Két 12-12 füzetből álló sorozat. '* Szellemtudományok Köre - Elek László itt a Vasárnapi Kör és a Szellemi Tudományok Szabad Iskolájának elnevezését keveri össze. Az előbbi összejövetelein Budapesten jártában olykor Kner Imre is részt vett, az utóbbihoz nem volt köze. Ld. 2526/6., 2901/3., ill. 3192/8. Kner Imre csaknem mindig géppel, másodpéldánnyal írta leveleit, s megőrizte őket. Ma a Kner Imre-levelezésben együtt találhatók a neki írtakkal. Lehet, hogy amikor Elek László foglalkozott a Kner-levelezéssel, még nem így volt rendezve, sőt a jelek szerint meglétükről sem tudott. 21

1 Király György (1887-1922) irodalomtörténész, Knerék kiadói tevékenységének irodalmi vezetője és tanácsadója. 2

1 A művészetfilozófiára utal. Ld. 2510/5. "Kodály Zoltán (1882-1967) zeneszerző, zenetudós, népzenegyűjtő, főiskolai tanár. Kner Imrével Balázs Béla révén került kapcsolatba az 1910-es években. (Balázs Béla és Kodály együtt volt az Eötvös Kollégium tagja.) Kodály biztatására adta ki Kner Misztótfalusi Kis Miklós Mentségét. Ld. A könyv mestere 262. - Kodály 1967. III. 6-án halt meg. 2

jOrtutay Gyula (1910-1978) néprajztudós, művelődéspolitikus, egyetemi tanár. Szegedi egyetemi hallgatóként került kapcsolatba Knerékkel. Ő írta A könyv mestere c. kötet bevezetőjét, melyben a következő olvasható: „Igaz a méltó bevezetést bizonyára Fülep Lajos írhatná meg, aki szigorú szeretettel figyelte a fiatal Kner első munkáit, s a későbbi éveinek is egyik legjelentősebb vitázó társa maradt..." A továbbiakban még néhány Kner Imréhez közel álló barát nevét említi lehetséges előszóíróként: Kozma Lajost, Király Györgyöt, Móricz Miklós, Buday Györgyöt és Kner Albertet. 511