Fülep Lajos levelezése VII.
Levelek
Granasztói (korábban Rihmer) Pál építészmérnök, városrendezési, városépítési szakember. író. 1934-1945 között a Székesfővárosnál dolgozott, 1945 után a Fővárosi Közmunkák Tanácsa, az Építési és Közlekedésügyi Minisztérium, a Városépítési Tervezőintézet, az Országos Építésügyi Hivatal, a Városépítési Tervező Vállalat stb. munkatársa lett. Tagja volt a Modern Építészek Nemzetközi Szervezetének (C1AM), 1957-ben az MTA műszaki tudományok kandidátusa. 1967-ben a műszaki tudományok doktora lett. Tagja volt több akadémiai szakbizottságnak, valamint 1971-1976 között az Acta Históriáé Artiurn szerkesztőbizottságának. FL személye több Granasztói-müben szerepel, legrészletesebben a négy évvel FL halála, tizenegy évvel szakításuk után megjeleni Alakok, álmok (Bp. 1974. Szépirodalmi Könyvkiadó) c. kötetben ír róla. mint elsőről a felidézett, Granasztói életében fontos szerepet játszott személyiségek közül. A kötet címében olvasható „álmok" szó döntő jelentőségű a könyv szempontjából: írása elején a szerző elmondja, hogy amikor emlékeit papírra vetette, szándékosan nem támaszkodott a birtokában levő. neki szóló FL-levelekre, mivel „a fontos dolgok a lélekben amúgy is megmaradnak, s olykor előjönnek, ha másként nem, álmainkban" (44.). A leírt személyek és események megörökítésekor Granasztóinál valóban szinte egyenértékű élményként jelennek meg a tényleges emlékek és az álombeli jelenések. Az álmok mindenképpen, de az emlékek is gyakran hamisan rögzítik a történteket. Bár a FülepGranasztói levelezés nagy valószínűséggel hiányos, kapcsolatuk felvázolásához mégis a fennmaradt dokumentumokból kell elsősorban megvilágítani a levelekből kirajzolódó kép és Granasztói utólagos visszaemlékezésinek eltéréseit. Granasztói - ekkor még Rihmer - Pál neve FL levelezésében először 1943-ban bukkan fel a népi építészeti stíluselemek alkalmazásának elkötelezett építész, Csaba Rezső egyik levelében, amelyben megemlíti „Rihmer Pál[t], aki most a nyugati új építészet propagátoraként egyre gyakrabban szerepel, [s aki] csillagászati távolságban van pl. a Magyar művészet c. könyv gondolatvilágától." (FLev. IV. 1585. sz.) Maga Granasztói levélíróként személyesen 1944 májusában jelentkezik, amikor az Építészet c. folyóirat mellékleteként napvilágot látott FL Célszerűség és művészet az építészetben c. tanulmányának első része. (FLev. IV. 1678. sz.) Levelének rövid summája: érdeklődéssel olvasta FL írását, de hiányolja állításai némelyikének indokolását. Mivel levélben hosszú lenne saját nézeteit kifejtenie, megírja FL-nak néhány munkájának adatait (Városok a múltban és a jövőben. Bp. 1942. Egyet. ny„ A népi építészet és az európai agrárcivilizáció. = Tér és Forma, 1943., és Megoldja-e a jövő lakáskérdését a bérkaszárnya vagy a családi ház rendszere? = Magyar Nemzet, 1944. 11. 5. Ez utóbbi cikk megvan kivágatban FL hagyatékában MTAKK Ms 4604/3.) Mellékeli továbbá két különnyomatát, de ezek címét a levél nem közli. FL könyvtárában halálakor csak a Városok a múltban és a jövőben dedikálatlan példánya volt meg az e Granasztói-levél dátumát megelőző időből. Az Alakok, álmok c. kötetben a következő olvasható: „Korábban néhány levelet váltottunk, úgy emlékszem, már Zengövárkonyból. ottani magányából is írt." (43.) „Néhány levél'"-nek nincs nyoma sem FL, seni Granasztói hagyatékában. FL bizonyosan válaszolt Granasztói levelére - még az ünnepi jókívánságokat is megköszönte telefonon vagy írásban - , de a válaszlevél nem ismeretes. „Első találkozásunkat Budapestre költözése után nem tudom, melyikünk kezdeményezte, valószínűleg én." (44.) Ha FL kezdeményezte volna, valószínűleg nem egy az egyetemen tartott ülés színhelyére invitálta volna, hanem Eötvös Kollégium-beli lakására. Mint Granasztói írja, FL levelezőlapon közölte vele, mikor megy egy nyelvművelési tanácskozásra, s utána hol és mikor lesz megtalálható. FL 1947. november végén költözött Budapestre. 1948 újévkor csaknem négy hónapra Rómába utazott, a találkozás valószínűleg ezt követően, akadémiai levelező taggá választása után történhetett. (FL hagyatékában van egy Granasztói-cikk gépirata, címe: Van-e természetelvű és absztrakt művészet? Dedikálva nincs, de a cím fölött a szerző kézírásával „Kortárs 1948. március. Tizenegyedik szám" a megjelenés, a cikk végén „1947. V.", feltehetően a megírás dátuma olvasható. Granasztói FL hazaérkezése után (1948. IV. 9.) adhatta oda neki a cikket: talán nem volt másodpéldánya a folyóiratszámból.) FL 1948-1950 között írt leveleiben máskor is találunk utalásokat arra, hogy akadémiai pályafutása kezdetén aktívan részt szándékozott venni a tudományos intézmények - elsősorban az Akadémia - nyelvművelő munkájában. A Granasztóinak írt lap elveszett vagy lappang. 46