Fülep Lajos levelezése VII.

Levelek

tétemény az életemben." (Uo. 7-8.) Sziénai Szent Katalin 1860-as kiadású levelei 4 kötetben voltak meg FL-nak, írásainak további 5 más kiadású kötete 1858-1912-ből. Leveleinek egy ősnyomtatvány töredékét: Epistole-Venezia, 1500. Aldus Manutius kiadásában ma az MTAKK Kézirattára és Régi Könyvek Gyűjtemény őrzi Inc 2014. sz. a. Ismeretes, hogy Sziénai Szent Katalin leveleit FL válogatásában készült kiadni Papini az általa szerkesztett Scrittori Nostri c. sorozatban, de a terv nem valósult meg. Firenzében szerezte meg Michelangelo verseinek és leveleinek 6 kiadását 1897— 1914-böl. Boccaccio Dekameron-ját 1908-as kiadásban, s témájuk alapján feltételezhető, hogy André Gide La porte étroite és a Le retour de l'enfant progidue (1909., ill. 1912.). valamint Paul Claudel 4 kötetes Théâtre-ja (1910-1912) is ekkor került a birtokába. Többször idézett firenzei feljegyzéseiben u. i. hangsúlyozza, hogy nem kívánt a középkorra specializálódni, s nem tekintette magát „régi idők meddő visszasóvárgójának. [...] Az igazán értékes a modern életben [...] a modern poézis, filozófia." (Uo.) Hívővé válása felkelthette az érdeklődését a hasonló témákkal foglalkozó korabeli írók iránt. Az első világháború éveire vonatkozóan a Könyvek könyve számára készült nyilatkozat ad tájékoztatást FL olvasmányairól, valamint Tolnay Károly ekkori levelei, amelyekben FL hatásáról ír. (FLev. I. 310., 312., 313., 316. sz.) Amikor a húszas évek elején lelkészként vidékre került, elsősorban ideiglenes helyzete miatt évekre meg volt fosztva könyvtárától, amely Budapesten raktárban volt. Medinán a parókiát az öreg pap lakta, FL-ék a vendégszobában húzódtak meg. Dombóváron még parókia sem volt, albérletben éltek, s a lelkészi hivatalt az előszobában volt kénytelen berendezni. Amikor 1922 őszén megválasztották Bajára, végre könyvei birtokába jutott, igaz itt sem azonnal végleges helyükön, hanem a parókia udvarán üresen álló iskola termében. Ekkor azonban már olyan gazdag gyűjteményt mondhatott magáénak, amely bámulatba ejtette az oda látogató híveket és iskolásokat. (Ld. 2746. sz.) A könyvek megjelenési évei alapján bajai szolgálata alatt válhatott teljessé Dosztojevszkij műveinek 20 kötetes német nyelvű sorozata (1914-1922), megvásárolta Gide 1923-as kiadású Dosztojevszkij-könyvét és 192l-es nagy port felkavart Si le grain ne meurt c. önéletrajzi írását, Proust regényeinek két sorozatát 8 kötetben (1919-1927), ill. 7 kötetben (1921-1924), Mallarmé költeményeit 5 kiadásban 1897-ből, ill. a húszas évek első feléből. 1927 őszén Zengővárkonyba költözésekor már 80 ládában szállította könyvtárát és néprajzi gyűjteményét. (Ld. 3259. sz.) Zengővárkonyban szélesedett az érdeklődése: kapcsolatba került a korabeli magyar írók egy részével, ezek azonban felsorolásában nem kapnak helyet. Illyés 1932-es megismerkedésükről feljegyzi: „Járt neki a Nyugat, a Tanú, de öt-tíz perc múlva kiderült, hogy a Nouvelle Revue Française is jár neki." (Ld. Illyés Gyula: Az eligazító. = Fülep Lajos emlékkönyv. Cikkek, tanulmányok Fülep Lajos életéről és munkásságáról. Vál., szerk., a jegyzeteket és a bibliográfiát öszszeállította Tímár Árpád. Bp. 1985. Magvető. 181.). Érthető a kor francia íróinak gazdag jelenléte a könyvtárban. Kiemelkedő számban vásárolta ezekben az években Rainer Maria Rilke müveit: l-l korábbi és későbbi kiadású köteten kívül 12 1929-1941 között megjelent művét birtokolta. Zengővárkonyi éveinek nagy élményei közé tartozott Melville: Moby Dick c. műve (1935), valamint James Joyce Portrait of the Artist as a Young Man (1930), Ulysses (1930), és Finnigan's Wake (1939), a két utóbbi mellett Füst Milánnal való levelezésében áll ki barátja lekicsinylő véleményvéel szemben. (Ld. FLev. IV. 1443. sz.) Utolsó évtizedeiben, feltehetően a 60-as évek elején Emily Dickinson jelentett nagy élményt számára. Említést érdemel még az az abban az időben nagy feltűnést keltő eset, amikor a 40-es, 50-es évek fordulóján a hatvanas évei közepén járó FL intenzíven oroszul kezdett tanulni, hogy kedves szerzőit eredetiben olvashassa. Ekkor került a könyvtárába Gogol műveinek 5 kötetes eredeti nyelvű kiadása 1951-ből, Tolsztoj Háború és békéje 4 kötetben 1949-ből, Elbeszéléseinek és meséinek 3 kötetes kiadása 1950-ből, a Karenina Anna és a Feltámadás 1953-ból. 285