Fülep Lajos levelezése VII.

Levelek

Köszönöm Önnek a legnagyobb forradalmat, amely egy nagy nyugati utamból hazajö­vet fogad itthon. Jó hónapig éltem ismét Párizsban, de odamenet a müncheni képtárakban is jártam, hazafelé pedig Rómát kellett látnom, ami egy rövid hétből ott látható. A szürke szomorúság akkor lep be csak, ha azt a technikai felkészületlenséget látom a Szépművészeti Múzeumban, de akár a Nemzeti Galéria berkeiben. Münchenben festők szerint csoportosítva ládaszámra várták a látogatókat az önkiszolgálható színes reproduk­ciók - kicsiny, egyszerű képeslapokon, amelyeket nagyon olcsón vehet meg s vihet haza emlékbe, vagy küldhet postán a világ minden részébe a múzeumlátogató. Ugyanez a kép fogadott a Louvre-ban is, de Franciaország minden legkisebb tárlatán is; Rómában hasonló­képpen. Ehhez mérten itt csak sírni lehet; hogy szeretném most sok francia, német, olaszt ismerősömnek világgá kiáltani Csontváryt, de akár M. S. mestert, vagy legyen boldog vele bárki: Benczúrt - óh! Dankó Pistát legalább! minden hiába. És ez nem anyagi kérdés, hi­szen óriási albumok néha egészen jól sikerülnek. Tudunk, ha akarunk. De még nem me­rünk igazán akarni. A „dia" filmekről már nem is merek beszélni. Csak az 1964-es naptárt említem, ahol a tömegcikket selejtcikké degradálták. Ez aztán nem a minőség forradalma! Inkább: a mo­dern művészet ellenpropagandája. A „giccs" kaján győzelme. Mit lehetne itt tenni? Az 1923-ban kiadott „Magyar művészef'-en 2 nőttem fel - 1936-ban ért el hozzám, egye­temi hallgató koromban. Orosz hadifogságomban a Tragédia Eredete előszavával 3 erősödtem meg; szalma prics­cseimen szószerint megtanultam. Haza is hoztam. Haza is jöttem. Ez a harmadik hullám jókor érkezik; egész életlátásom áthangszerelésére vezet. Tehát még mindig az Ady, Bartók forráshelyeiről érkeznek az új csodák! Ahogy Gárdonyi-Ady­Prohászka 4 nem volt tartható, félek, a Derkovits-Bartók- József Attila 6 sem állja ki az Idő rostáját. Alkalmi szövetségek ezek a napi alkalmazkodások s meghunyászkodások oltárán. De erről nem is szabad beszélnem talán. Fodor Andrist, kedves barátomat, az Ön hü tanítványát kerestem ma, hogy megbeszél­jünk Csontváry Magános cédrusa körül egy találkozást. De 3 hétre Oroszországba utazott, 6 így kényszeredett világra ez a levél. Remélem, szerét ejthetem, hogy tanácsait kérjem kandidátusi értekezésem 7 fundamen­tumának körvonalazásához. Addig is még egyszer köszönettel, híve Demény János MTAKK Ms 4586/3. Kézírás. Címzés: Fülep Lajos egyetemi tanár Budapest II., Széher ut 22. Feladó: Demény János Budapest XIII. Wallenberg-utca 5. III. 3. Demény János (1915-1993) zenei író, elsősorban Bartók Béla életének dokumentumait kutatta, le­velezését adta ki. Eredetileg jogi végzettséget szerzett, a MÁV-nál dolgozott, 1960 óta mint szak­könyvtáros. 1961-1964 között zenetudományi aspiráns volt. ' Ld. 2637. sz. 2 Ld. 2508/1. 164

Next

/
Thumbnails
Contents