Fülep Lajos levelezése VI.
Levelek
az adminisztrátor, raktáros, aki két hétig volt tanfolyamon a Börzsönyben egy vasbányánál. A Tszcsből 5 többen kiálltak és elszegődtek a bányához, mint Német Józsi, Dörmő János stb. de a legtöbbjét visszakényszerítették a tszcs-be, mert teljesen megállt a munka, mindenki (illetve legnagyobbrészt) ott akarták hagyni a tszcs-t. Ugyanis oly keveset kaptak, amiből egy szegény család (ha egy családtag legalább nem jár más munkára) megélni nem tud. A végleges elszámolás csak akkor lesz, ha a betakarítás és őszi vetés készen lesz. De azt mondják az emberek, nincs mire vámiok, mert elszámolás hiába lesz, se búza, se árpa, se kukorica, se krumpli nincs, hát akkor mit kapnak? (Persze pénz sincs. Még kb. 20 (húsz) kat.[asztrális] hold krumpli kiszedetlen pl.) Sokan elmentek munkára ki erre, ki arra, s nem ment a vetés. Kijött az Ávo 6 s többet visszakényszerített, a Tolnai Sándorékat kitették, a földjüket visszamérték stb., sok változás volt és mindig forr a dolog. Most nem kapnak addig sertésvágási engedélyt, míg a beadási kötelezettségének a Tszcs eleget nem tesz. A falusiaknak tehát a kenyerük nincs biztosítva, de ilyenformán nem tudom a zsírjuk és a hús hogyan lesz biztosítva. A többit gondolhatja Professzor úr, ismeri a falut, milyen kedvvel dolgozhatnak. (Természetesen a bort is le kellett adni.) Szép Jancsi hazajött a katonaságtól, ismét a gépállomáson dolgozik. Szép Sanyi, Henczkirály Péter, Szabó Bárdos Józsi, Boris Lajos stb. a betonútnál, Magyar Sanyi, Kócsidi János R.[émes] Kurucz János stb. a hídépítőknél. Az idősebb emberek éjjeliőrök a különböző hidaknál, raktároknál, gépeknél. Kurucz Pista és a veje Barát János a betonút géplakatos műhelyben képezik át magukat, Bárdos Laci is valami gépen dolgozik, Bognár János és a fia Komlón a mélyfúrónál vagy aknamélyítőknél stb. szanaszét dolgoznak, persze a megmaradt lakosság nem képes a falu határát megművelni a Tszcs-be. A Kócsidi Józsi (apa) Ózdon van munkán, most kérvényezik, hogy előbb engedjék haza, mint az ideje lejár, nem tudom sikerül-e neki. A fia is dolgozik Inotán és itthon is megvannak azért, mert a Sárika csak csinál egy kis pénzt ebből-abból, ha a Tszcs-be nem sokat kap. Emlékszik Professzor úr a falu szélén lakó Kresz bácsira, molnár volt. Kulákká nyilvánították, kitették a lakásából, felment lakni a Dezső bácsi 7 helyére. Alig volt valamije, folyton leadatták, büntették, most utoljára megint egy kövér disznót kellett volna leadnia, de nem volt és pénze sem volt amin vehetett volna. Elment kiskabátban Bajára kukoricát venni és azóta nincs. Most szerelt le és jött haza a katonaságtól a Rózsa Sanyi, Apari Béla, Böröcz János, csak a Papp Sanyit nem engedték, mert őrmester lett. Ropó Jánoskának és Bárdos Ilonkának kislányuk lett, Ropó János (az öreg) igen örül az unokának. Most be is fejezem soraimat, minden jót, jó egészséget kívánva, mindannyian üdvözletünket küldve, maradok teljes tisztelettel: [Császár János] Az elküldött példány nem maradt fenn, gépelt másodpéldánya magántulajdonban. Budapestre írt levél. 1 Ácsné dr. Császár Piroska birtokában 1952. IX. 23., X. 1., XI. 12. (ld. 2140. sz.) dátumú FL-levelek vannak. 2 Ld. 2126/4. 3 Hird Baranya megyei község a pécsi járásban. 4 Mészkemence - határrész neve. 5 Ld. 2077/6. 90