Fülep Lajos levelezése VI.

Levelek

MTAKK Ms 4553/15. Kézírás. Címzés: Dr Fülep Lajos egyetemi tanár Budapest II. Széher út 16. A borítékon FL ceruzaírásával: „Dr Kelemen Lajos Cluj-Kolozsvár Calea Motilor 16. Akadémia: Szily-iratok Akad. Könyvtárban Gergely Pál levéltáros. Kézirattárban Berlách (!) Jenő." E feljegyzések FL Izsó-kutatásával kapcsolatosak: Szily Kálmán (1838-1924) nyelvész, természettudós, 1889-1905 között az MTA fótitkára, 1905-1924 között főkönyvtárosa. - Gergely Pál (1902-1982) 1949 óta az MTAK Kézirattárában a Régi Akadémiai Levéltár rendezésével volt megbízva. - Berlász Jenő (szül. 1911) történész, ekkor az MTAK Kézirattárának vezetője. Kapossy János ( 1894-1952) levéltáros, művészettörténész, az Országos Levéltár osztályvezetője, 195 0-től nyugdíjas. Az MTA régi magyar művészettörténeti munkaközösségnél végzett építészettörténeti kutatásokat. ' Szentiványi Gyula (1881-1956) művészeti író, a Szépművészeti Múzeum és a Műemlékek Országos Bizottságának titkára ill. főtitkára volt. Amikor a TMB FL-tól javaslatokat kért a kandidátusi cím megadására, 1952. IX. 4-i kelettel felhívta a figyelmet arra, hogy „bár a lexikonszerkesztés nem tekinthető kandidátusi címmel jutalmazandó tudományos munkának, Szentiványi az eddig kapott tudóspótlék elvesztése után aligha fogja munkáját folytatni tudni vagy akarni. Valami modus vivendit kellene tehát találni, hogy egy hosszú élet rendkívüli szorgalmának valóban hasznos gyü^ mölcse kárba ne vesszen." (MTAKK Ms 4596/28.) 2 Izsó Miklós oeuvre-katalógusának elkészítéséről van szó. A kézirat elkészült, FL hagyatékában MTAKK Ms 4553/19-20. jelzeten található. 3 A lexikon első kötete: Szendrei János - Szentiványi Gyula: Magyar képzőművészek Lexikona. Magyar és magyarországi művészek életrajzai a XII. századtól napjainkig. 1. Bp. 1915. A - Günther címszókig jelent meg. Az MTA Művészettörténeti Bizottsága megalakulása után azonnal tervbe vette a lexikon folytatását és kiadását. Szerepel az 1950-es tervben. 1952-ben kijelölik szerkesztőnek Zádor Annát; lektornak Pogány Ö. Gábort, Dercsényi Dezsőt, Genthon Istvánt és Zádor Annát. Miután a II. osztály vezetőségi ülésén Fogarasi Béla osztályelnök történészek kedvezőtlen véleményére hivatkozva kétségbe vonta a lexikon kiadásának szükségességét, a terv átkerült az ELTE Művészettörténeti Tanszékének tudományos munkatervébe, amelyben még 1956-ban is szerepelt. Ebben az évben azonban Szentiványi meghalt, s ezután a Művészettörténeti Bizottság kezdeményezésére az Akadémia 60 000 forintért megvásárolta a kéziratot s az időközben megalakult Művészettörténeti Dokumentációs Központban helyezte el. (MTA Lt. II. oszt. ir. 191/1, 3. 192/1., 193/3., 194/1.) 4Izsó Miklós hagyatéka—jórészt Emst Lajos gyűjteményeként az Országos Levéltárba, onnan letétbe a Szépművészeti Múzeumba került. Ugyancsak oda került a korábban elveszettnek hitt Szmrecsányi Miklós-féle Izsó-gyűjtemény is. (Soós Gyula: Izsó Miklós levelei. Bp. 1958. Magyar művészek levelei 122.) 5Vayer Lajos (1913-2001) művészettörténész. 1949-1955 között a Szépművészeti Múzeum főigazgató helyettese, 1955-től az ELTE művészettörténet professzora. 1950-ben az MTA Művészettörténeti Bizottságának titkára. E posztjáról 1951. I. 4-én lemond, de a Bizottság tagja maradt. 1952. X. 6-tól ismét a Bizottság titkára lett. 'Oroszlán Zoltán (1891-1971) régész, művészettörténész. 1945-1967 között az ELTE professzora volt. 7 Weisz Anna: Izsó Miklós élete és művészete. 1831-1875. Bp. 1939. A Kir. M. Pázmány Péter Tudományegyetem Művészettörténeti és Classica Archaeologica Intézetében készült dolgozat. 8 Radisics Elemér (1884-1976) szerkesztő, politikus, író, jogász, pénzügyminisztériumi tisztviselő. Korábban a Budapesti Hírlap képző- és iparművészeti rovatának vezetője, számos művészeti tárgyú cikk szerzője. 9 Emst Lajos gyűjteménye több részre szakadt s különböző budapesti közgyűjteményekbe került. Ld. a 4. sz. jegyzetet. 49