Fülep Lajos levelezése VI.

Levelek

A beadvány mellett „Művészettörténet. Tanterv-javaslat" 4 lapnyi táblázat különféle bontások szerint. 1956. IX. 17-én ill. 18-án FL két beadvánnyal fordult az MTA II. osztályához, az egyik címe „A művészettörténet egyetemi oktatása": „Kulturális életünk nagy fejlődése és eredményei között is a művészettörténet eddigi munkája alapján számottevő helyet igényel, akár tudományos munkásságának színvonalát, akár ismeretterjesztő munkáját, publikációinak visszhangját tekintjük. A művészetek között a képzőművészet az, amely szemléletességével, alkotásainak nemzeti határoktól független érthetőségével, műfajainak változatosságával, munkásságának a legkülönfélébb területekre kiterjedő alkalmazhatóságával kimagaslik. Közismert, hogy a magyarországi múzeumok számbeli szaporodása - jelenleg összesen 71 vidéki múzeumunk van - és népszerűsége elsősorban a képzőművészeti anyagnak köszönhető, akár önállóan, akár történelmi-tájrajzi kísérőjeként a kiállításoknak jelentkezik. Mindezzel kirívó ellentétben áll az a körülmény, hogy vidéken jelenleg mindössze öt művészettörténész működik. Közismert, hogy a magyar könyvkiadás leggyorsabban fogyó, legnagyobb külföldi érdeklődésre szert tett kiadványai a művészettörténet tudományos vagy ismeretterjesztő művei. Mindez arra vall, hogy a hazai művészettörténeti munkának komoly szerepe és helye kell, hogy legyen egész kulturális életünkben. Mindeme tényekkel szembenállóan azonban a művészettörténet oktatása szemlátomást sorvad, most már intézményesen is. Rendelet és annak végrehajtási utasítása - mindkettő az érdekeltek bevonása nélkül keletkezett - intézkedik arról, hogy az ország egyetlen művészettörténeti tanszéke új hallgatót ne vehessen fel. Az 1955-56-os tanévben egyáltalán nem volt felvétel, az 1956-57-es tanévben egyetelen hallgató „szakosodhatott" második szakként művészettörténetre. Ezzel a művészettörténet egyetemi oktatása - ha nem is de iure, hanem de facto - kiirtásra van ítélve. Kétségtelen, hogy átmenetileg nehézségekbe ütközik a végzett hallgatók elhelyezése. A művészettörténet nem áll egyedül e nehézségek terén, mégis, ha feladatát és hivatását tekintjük, a legsúlyosabban érintett. A sorvasztó intézkedések elfelejtik, hogy ami ma még nehézség, a következő évek fejlődése révén nyilván már nem lesz az. Elfelejtik, hogy eddig egyetlen szakember sem vagy elvétve egy-egy dolgozott olyan helyeken, mint a Néművelési Minisztérium Képzőművészeti Főosztálya, a Képzőművészeti Alap, a Rádió, a kiadók, elfelejtik, hogy sem a napilapok, sem a hetilapok nem alkalmaznak állandó munkatársként művészettörténészt, ami korábban elengedhetetlen követelménye volt egy szerkesztőség teljességének. Nyilvánvaló, hogy ez az állapot előbb vagy utóbb meg fog szűnni, mert már ma nem felel meg általános fejlődésünknek. De ezen túlmenően: az utóbbi évek középiskolai reformjai során eltörölték a zene és a művészettörténet iskolai oktatását. Ma már bebizonyosodott, hogy ez az intézkedés messzireható károkat okozott, és azok számára, akik ilyen iskolát végeztek, e kiesés már nem pótolható. A zene terén a hiba kijavítása már meg is indult és máris jelentkezik a szakavatott oktatók hiánya. Misem természetesebb, hogy ez a felismerés a művészettörténet terére is kiterjesztessék és az egyetemi oktatásnak nemcsak a tudományos utánpótlás, hanem a középfokú oktatás számára is kellene megfelelő szakembereket képeznie. Az új, most érvényben lévő „szakosítási" rendelet ezt nem teszi lehetővé, márcsak azért sem, mert a felvételnél e speciális szak követelményei - a mai előírások szerint - nem vehetők figyelembe. A tudományos élet egyetemességének fenntartása és fejlesztése, a megfelelő utánpótlás biztosítása, az arra legalkalmasabbak kiválasztása parancsolólag figyelmeztet a fennálló hibás helyzet megváltoztatására. A fentieket figyelembe véve a MTA Művészettörténeti Bizottsága kéri a MTA II. Osztályát, mint arra legilletékesebbet, hogy a művészettörténet egyetemi oktatásának kérdését tegye vizsgálat tárgyává és hasson oda, hogy az Oktatásügyi Minisztérium a most fennálló, káros kihatású helyzetet mielőbb megváltoztassa. MTA Művészettörténeti Bizottsága (MTA Lt. II. oszt. ir. 194/1.) 24