Fülep Lajos levelezése VI.

Levelek

3 Az ELTE Művészettörténeti tanszékének keretében hivatalosan 1953. X. 23-án indult meg az esti tagozaton való oktatás, de csak XI. 13-án értesítették a 15 főnyi felvett hallgatóságot, köztük Ham­vai Istvánt felvételükről. (ELTE Lt. Műv.tört. tanszék ir. 1 d.) FL az 1953-1954-es tanévben Bevezetés a művészettörténetbe címmel heti 3 órás kollégiumot tartott nekik, rajta kívül Dercsényi Dezső, Oroszlán Zoltán és Gerevich Tibor tanított az I. évesek esti tagozatán. FL 1954. VI. 3-i kelettel „Feljegyzés a művészettörténeti esti-tagozat kérdésében" beadványt nyújtota be a Bölcsészkar Dékáni hivatalának: „A november óta folyó úgynevezett esti tagozatú oktatás - alapjában kombinált oktatás heti 8 óra hallgatásával - eddigi eredményeinek megbeszélése világosan kimutatta, hogy e szaktantárgy­ban ez a műfaj egyetemi színvonalon nem valósítható meg. Nem történik más, mint aránylag szín­vonalas továbbképző tanfolyam munkája, amely helytelenül és az egyetem más szakmunkájára is kihatóan meg nem engedett színvonalleszállításon alapul. 1. Az idekerült káderek túlnyomó része általában semmilyen ismerettel nem rendelkezik. Jóné­hány most élő művészen kívül a művészettörténetről semmit sem ismernek, a legismertebb ne­vek felsorolása után kétségbeesetten panaszkodnak nehézségeikről, mert e neveket soha sem hallották. Ugyanakkor az igazi elsőéves hallgatóknak nem okoz nehézséget az előadás köve­tése. Ez azt is jelenti, hogy az együttes előadások tartása - amire a káderhiány kényszeríti az egyetemet - nem kivitelezhető a színvonal igen erős, többé egyeteminek nem nevezhető csök­kentése nélkül. 2. Minden szakú egyetemi oktatásnak, de sajátos természeténél fogva különösen a művészettör­téneti oktatásnak nélkülözhetetlen alapja a szakkönyvek ismerete, annál is inkább, mert ki­sebb-nagyobb kézikönyvek vannak ugyan, de egyetemi tankönyv semmilyen nyelven nem lé­tezik. Az olvasás viszont igen sok nehézséggel jár, talán első helyen szerepel az a nehézség, hogy nincs idejük olvasni. Másrészt alig rendelkeznek nyelvi ismeretekkel, így tehát csak ma­gyar nyelvű könyveket olvashatnak, ami a Magyarországon kívüli művészetre már nem ele­gendő. De nehézséget okoza a könyvek nagyobbszámú beszerzése illetve kölcsönzése is: könyvtárainkban alig van művészettörténeti szakirodalom, az egyetemi tanszék részben fede­zett híján, föleg azonban a jó kézikönyvek nehéz beszerzése miatt nem tudja a hallgatókat a kellő mértékben ellátni. Itt is komoly nehézséget okoz, hogy az esti tagozat hallgatói nem tudnak a könyvtárak kölcsönzéseivel úgy foglalkozni, mint a nappali tagozatosak. 3. A művészettörténeti oktatásnak fontos eszköze, a hallgató fejlődésének próbaköve a féléven­ként készített írott referátum, amelyet az évfolyam közösen vitat meg. Ennek elkészítésére esti tagozaton nincs lehetőség, aminek oka elsősorban az időhiány. Ezzel viszont a tudományos képzés egyik leghatékonyabb eszközéről mondunk le. 4. A művészettörténethez jó történeti és irodalmi képzés - mégpedig hazai és egyetemes vi­szonylatban - hozzátartozik. E tárgyak egyelőre egyáltalán nem szerepelnek az esti tagozat óratervében. 5. Az elégtelen felkészültség pótlására az esti tagozatnál különösen fontos lenne a szemléltetés mennyiségi és minőségi fokozása, elsősorban vetítés segítségével. Eltekintve a káder- és te­remhiánytól (egyetemünknek egyetlen vetítőképes terme van) a legelemibb beszerzésekre sincs módunk, mintegy 15.000 darabnyi diapozitívünk nagyrésze elavult, sem minőségben, sem tárgy­választásában nem felel meg a mai igényeinknek. Pótlásra illetve kiegészítésre évi mintegy 2.000.- áll rendelkezésre, alig több mint 100 darab diapozitív ára, viszont más főiskolák, pl. az Iparművészeti - ennek sokszorosát, gyakran tízszeresét kapják. Ilyképen a most folyó első év eltelte után - még a vizsgák előtt - megállapítható, hogy az úgynevezett esti tagozaton csökkentett mennyiségben, erősen csökkentett igényeknek megfe­lelő szakmai oktatást nyújtottunk, sem önálló munkát, sem olvasást nem kívánhattunk, hall­gatóink sem történelmet, sem irodalmat, sem nyelveket nem tanultak. Ilyen feltételek mellett a nappalival egyenértékű diplomát adni: nem egyeztethető össze a tőlünk megkívánt lelkiis­meretességgel. De egy év tapasztalatai egyébként is azt mutatták, hogy - csekély kivétellel ­az esti tagozat hallgatóinak művészettörténeti továbbképzésre, illetve alapismeretek elég szé­leskörű elsajátítására van szükségük azért, hogy komoly beosztásukban még jobban dolgoz­107

Next

/
Thumbnails
Contents