Fülep Lajos levelezése VI.

Levelek

'Ld. 2154/3. 2 Ld. 2097/8, illetve 2139/2. A levélben előforduló „XV1I1. század" elírás; Garas müvének 11. kö­tetekéntjelent meg a XVIII. századi kötet 1955-ben. 2157. CSÁSZÁR JÁNOS - FÜLEP LAJOSNAK Zengővárkony, 1953. IV. 26. Kedves Professzor Úr! Hosszan most nem írok, mert sajnos nekem is sok a dolgom állandóan és az idő is oly gyorsan múlik, hogy egy-kettőre itt lesz a nyár. Mi nem mehetünk jövő nyáron Pestre, mert ha sikerül majd Hévízre megyünk, mivel én is reumás vagyok, s így már mindkettőnknek meleg fürdő kell. Két nagyobb kirándulásra meg nem telik anyagi erőnkből. Ellenben na­gyon örülnék, ha végre Professzor úr tervezett látogatása sikerülne. 1 Nagyon rövidre szabta Professzor úr a nyári lejövetelét. A lakás és ellátás ne legyen probléma, oly rövid pár napra elviseli Professzor úr a kisebb kényelmetlenséget, úgy mi nagyon szívesen látjuk vendégül nálunk. (Ha véletlenül valóban készen lenne itt a betonút és híd annyira, hogy a lakások felszabadulnának és lehet ellátást is kapni majd, szó lehet kényelmesebb elhelyezésről is.) Mi megoldjuk a dolgot úgy, hogy Professzor úrnak külön szobát biztosítunk, csak fürdőszoba nincs. A koszt nem lesz nagy gond feleségemnek, van baromfínk és disznót is öltünk a múlt télen elég szépet. Tehát örülnénk, ha biztosan számíthatnánk látogatására. Bármily időpont­ban jön Professzor úr, gesztenyevirágzás körül itthon leszünk, ez se legyen akadály. Sok érdekes eseményt beszélhetünk meg akkor, addig is történik esemény a község éle­tében. A gesztenyés ügyében még mindig nincs döntés, ma is lesz t[ermelő]sz[övetkeze­ti]cs[oport] 2 gyűlés, de semmiképpen nem akarnak lemondani a gazdák a gyümölcsösök­ről. Az újságban is (Dunántúli Napló) jelent meg cikk a t[ermelő]sz[övetkezeti]cs[oport] tagok nagy háztáji gazdaságával kapcsolatban, többek között Magyarékat is említi. 3 Ropó Jánosék 4 belenyugosznak a változtathatatlanba. Az apa tegnap volt meglátogatni a fiát. Nem tudom, mivel jött meg, de a levélben jót ír a gyerek az ottani helyzetéről. A Bolondútnál a betonúthoz épülő új nagy betonhídnál a múlt vasárnap szerencsétlen­ség történt, amikor a fő tartógerendát akarták felhúzni, a nagyon magas hídpillér tetején levő állványzat összerogyott és az emberek leestek. 2 ember meghalt, 1 töréseket szenvedett. Egyébként az út kész, csak simításokat végeznek rajta, a vasúti aluljáró készül és a nádasdi hidak készülnek még. Én változatlanul Nagypallba 5 járok át, s meg vagyok elégedve helyemmel, persze finy­nyásnak nem szabad lenni. A gyomrom jó. Azt talán tudja Professzor úr, hogy Fülöp Józsi­ék Nagypallba mentek igényelni, s a Józsi Nagypallban vert gyökeret. Mondhatnám, felette­sem az egész családfa. A Józsi már bejár P[écs]v[árad]ra, ajárási tanács mezőgazd.[asági] oszt.[ályának] állatügyi nemtudom mije, a felesége az egész járás M[agyar]N[ők]D[emok­ratikus]Sz.[övetsége] 6 titkárnője. Nem akarom bővebben folytatni. Vannak helyzetkomikumok az életben. Jó volna együtt nevetni Professzor úrral. Pesten is lehetnek jó esetek. Majd a nyáron talán több minden eszünkbejut, amit elmondhatunk. 102

Next

/
Thumbnails
Contents