Fülep Lajos levelezése IV.

Levelek

1316. FÜLEP LAJOS - PÉTER ZOLTÁNNAK Z[engő]Várkony, 1939. XI. 6. Kedves Barátom! Még X. 13-án írtam Neked ajánlott levelet 1 megküldve az elszámolást és nyugtá­kat, 2 tehát idestova egy hónapja, de választ még nem kaptam, holott a kérdezett ügyekben is nagyon kellene már tudnom, mit tegyek, s új, fontos dolgok is vannak, amikben valamit tennünk kellene, de addig se írom, amíg nem tudom, mi van Veled? Beteg vagy? Kérlek, küldj, vagy küldess valami értesítést. Szeretettel Fülep Lajos TtRELII. 24. r. 1. Kézírás postai levelezőlapon. Címzés: Nagyságos Dr. Péter Zoltán egyetemi internátusi igazgató úrnak Debrecen Ref. Kollé­gium Egyetemi Internátusa [Feladó:] Fülep Zengővárkony u. p. Pécsvárad. Péter Zoltán 1930 óta a debreceni ref. gimnázium tanára, utóbb internátusának igazgatója. Filo­zófiai és lélektani tankönyveket írt fiú- és leánygimnáziumok számára. 1 FL levele nem ismeretes. 2 Az elszámolás s a nyugta a Zengővárkonyba telepített tiszántúli családoknak juttatott pénzre vonatkozik, amit a debreceni református Kollégium ifjúsága FL útján küldött a telepesek­nek. Ld. 1307/2. 1317. TOLNAY KÁROLY - FÜLEP LAJOSNAK Princeton, (N.[ew]-J.[ersey]) 1939. XI. 16. 293. Nassau Street Mélyen tisztelt Tanár úr, október 14-i kártyáját 1 most kaptam meg; azonnal válaszolok reá, noha valószínű­leg időközben megkapta kb. két hete elküldött levelemet. 2 Mi miattunk nincs aggoda­lomra oka, mert RinávaF együtt épen megérkeztünk itt, és - ez különös öröm volt — egész könyvtáram és kézirataim (közöttük a „Michelangelo" is) jól megérkeztek. Új, immár harmadik lakásunk már be van rendezve (a bútorokat is kihoztam), könyvtáram fel van állítva. Külsőleg tehát minden rendben volna, sőt szituációm jobb mint Páris­ban volt - ez ismét olyan ország, ahol még egy műtörténészt is megbecsülnek! (Úgy látszik, csak azokban az országokban lehetséges ez, ahol nincs művészet...). A mun­kalehetőségek a lehető legjobbak számomra, mivel remek könyvtárak állanak rendel­kezésemre — éjjel-nappal. Az igaz, hogy művészet nincs és talán nem is lesz soha ezen a vidéken. A kitűnő lehetőségek ellenére is, sajnos egyelőre keveset és rosszul dolgo­zom - meg kell szokni az új környezetet, a sajátos tájat, a rendkívül változékony ég­hajlatot. És meg kell szokni a kisvárosi életet, - ami kicsit nehéz Páris után. Nagy 66

Next

/
Thumbnails
Contents